Egységes Székelyföld – a szimbólumoktól a konkrét fejlesztési tervekig címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést július 26-án Tusványoson, amelynek vendégei Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei tanácsosa, valamint Nemes Előd, az EMNP háromszéki szervezetének elnöke voltak, a moderátor szerepét pedig Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke töltötte be.

Borboly Csaba szerint egységes magyar álláspontra van szükség abban, melyek Székelyföld erősségei és gyengeségei, azaz a helyi politikai pártoknak meg kell fogalmazniuk és meg kell állapodniuk egy székely nemzeti minimumban, amit mind kormánypárti, mind ellenzéki pozícióból következetesen szorgalmazniuk kell.
A beszélgetésen hangsúlyt kapott a marosszéki, illetve a marosvásárhelyi magyarság helyzete az idei önkormányzati választások tükrében, és ennek kapcsán a Hargita megyei tanácselnök azt az álláspontját ismertette, hogy a vásárhelyi románokkal meg kell egyeznie a magyar közösségnek abban, merre tovább, más nagyvárosok, Kolozsvár vagy Szeben szatellitjeként szeretnék-e látni városukat, vagy inkább lennének a székelyföldi régió éllovasai.

Az egy székely megye vagy régió kérdése kapcsán Borboly Csaba úgy véli, hogy sokat pufogtatják ezeket a fogalmakat, de párhuzamosan azt is el kellene dönteni, milyen legyen ez a székely megye.

„Le kell építeni a bürokráciát, mert abszurd, hogy például egy építkezési engedélyért Borszékről Csíkszeredába kell utazni. A székely megye fontos, de az is fontos, hogy beszéljünk a működéséről, szerkezetéről, kistérségi, járási rendszerben gondolkodva" – fejtette ki a tanácselnök.

A fiatalság itthon maradásra való ösztönzésében, nevelésében Borboly Csaba kiemelt szerepet tulajdonított Hargita és Kovászna megye szórványprogramjának, akárcsak a szintén a két megye közös munkája eredményeként kiadott székelységtörténeti tankönyvnek, amelyet felmutatott a két megyei tanács identitáserősítő munkájának konkrét eredményeként.

„Fontos, hogy legalább mi ne bátortalanítsuk el az embereket, felkapva a román nacionalisták érveit, miszerint itt rossz a gazdasági helyzet, illetve a legalacsonyabbak a bérviszonyok. Ne mondjuk azt, hogy Székelyföldön rossz, hisz az életminőség szempontjából nem biztos, hogy a pénz a leglényesebb" – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök utalva a Néppárt helyhatósági választások előtti negatív kampányára. Mint hozzátette: Székelyföldnek erősségei vannak, olyan értékei, amelyekre lehet építkezni.

Nemes Előd szerint akadozik a székelyföldi együttműködés, és szétfejlődés tapasztalható a régió térségei között, példa erre a marosszéki magyarság, akik kezdik elveszteni regionális identitásukat, azaz székelységtudatukat.

Sorbán Attila elmondta, a kampányban döbbenten tapasztalta, hogy a székelyeket valósággal irritálja az autonómia szó, nem értik meg, hogy ez megmaradásuk záloga. Erre Borboly Csaba azt válaszolta, a székelyek elég világosan kinyilvánították akaratukat, vagyis az igényüket az autonómiára a Székely Nemzeti Tanács referendumán, sőt Csíkszéken azt is megkérdezték, hogy hajlandóak lennének-e ennek érdekében pluszadót fizetni, amire a válaszadók több mint kétharmada igennel válaszolt.