Nem elárulta, hanem felvállalta a nemzeti ügyet az Magyar Polgári Párt azáltal, hogy az RMDSZ-szel kötendő megállapodása révén képviselői lesznek a parlamentben – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Biró Zsolt pártelnök, akit az „őszödi beszédéről” is kérdeztünk. „Egyértelműen nem az MPP elnökének és politikusainak a hitvallását tükrözik azok a kijelentéseim. Kétségtelen, hogy abban a beszédben nem fogalmaztam szerencsésen, ha tehetném, újrafogalmaznám azokat a szavakat” – jelentette ki.

Csütörtökön írja alá az RMDSZ és az MPP a választási együttműködési megállapodását. Mit tartalmaz az ez a dokumentum, amelyet a múlt hét végén mindkét politikai szervezet országos vezetősége külön-külön is jóváhagyott?

A megállapodás szövege csak aláírása után válik publikussá, de a tartalma nyilván most sem titok. Az RMDSZ-szel tartott eddigi tárgyalásaink és egyezségeink is átláthatóak voltak. A megállapodásnak a mi szempontunkból egyik leglényegesebb eleme, hogy az MPP megőrzi a függetlenségét. Ezért a dokumentum rögzíti az MPP identitásához való jogát. És ha már egy belső koalícióban indulunk, ragaszkodtunk ahhoz, hogy a polgári párt értékrendjét és programját is meg tudjuk jeleníteni a közös választási programban. Ezért abban egyeztünk meg, hogy közös munkacsoport dolgozza ki a parlamenti választási programot. És ha már együtt megyünk a csatába, akkor együtt fogunk kampányolni, közös lesz a kampánystábunk is. A megállapodás rögzíti azt is, hogy az MPP két biztos befutó helyet kap az RMDSZ képviselőjelölti listáján, illetve további öt helyet egy-egy megyében. Azokban a megyékben kívánunk további jelölteket állítani, ahol az MPP-nek szervezetei vannak. Ám mivel országos indulásról van szó, akár a Kárpátokon túli megyékben is indíthatunk jelölteket.

Az MPP korábban három befutó helyet kért az RMDSZ-től. Ennek ellenére elégedett a megállapodással?

Két olyan helyet kapunk az RMDSZ-től, amelyik biztos befutónak tekinthető. Ám bízunk benne, hogy a további öt megyének legalább az egyikében úgynevezett billegő helyre kerül egy jelöltünk. Fogalmazhatnék úgy is, hogy két és fél parlamenti hely is szóba kerülhet. Így jó mozgósítással akár három parlamenti képviselője is lehet majd az MPP-nek. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a helyhatósági választásokon a Maros megyei tanácsban éppen az MPP és az RMDSZ közötti együttműködésnek köszönhetően a 13 tagú frakciót sikerült 15 tagúra növelni, a Kolozs megyei tanácsban a korábbi 5 tagú frakció 7 tagúra bővült. Az együttműködést elvárja tőlünk az erdélyi magyar közösség, és ha mi ennek meg tudunk felelni, akkor bízunk benne, hogy a választásokon a mozgósítás is sikeres lesz.

Voltak-e viták az MPP bővített elnökségének múlt heti ülésén, amelyen az RMDSZ-szel kötendő megállapodás szövegét elfogadták? Azért kérdem, mert a helyhatósági választásokon történő együttműködésnek is voltak ellenzői a polgári pártban.

Teljesen más helyzettel állunk szemben, mint a helyhatósági választások előtt. Az MPP eddig is azt hirdette, hogy helye és ideje van az együttműködésnek és a versenynek is. A verseny az önkormányzati választásokra korlátozódik, mert a román választójogi törvény ezt csak ekkor teszi számunkra lehetővé. A helyhatósági választások előtt mérlegelnünk kellett, hogy hol lehet versenyezni és hol kötelező számunkra az együttműködés. Ilyen kontextusban voltak belső vitáink, de ezeket bölcsen tudtuk kezelni. Az eredmények azt igazolják, hogy jó döntéseket tudtunk hozni. Ami a parlamenti választásokat illeti: az MPP már nyolc évvel ezelőtt is a nemzeti válogatott gondolatát szorgalmazta. Abban teljes mértékben egyetértettünk a múlt heti bővített elnökségi ülésen, hogy Bukarestben a magyarokon kívül senki más nem fogja a magyarok érdekeit képviselni. Abban is teljes volt a konszenzus, hogy ennek a képviseletnek – az arányokat figyelembe véve – az MPP is részese kell hogy legyen. Ezen nem vitatkoztunk. Arról már megoszlottak a vélemények, hogy mekkora valójában az MPP súlya az erdélyi magyar politikában. Azokon a településeken, ahol nagyobb a beágyazottságunk, nagyobbak az elvárások is. Tehát ilyen típusú vitáink voltak.

Az MPP a 2008-as parlamenti választások előtt is közel állt a megállapodáshoz az RMDSZ-szel. Minek kellett megváltoznia ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani az együttműködést?

Nyolc évvel ezelőtt nem feltétlenül az MPP-n múlott, hogy nem sikerült egyezséget kötni az RMDSZ-szel. Örülök annak, hogy ezt most sikerült. Olyan időnket élünk ma Erdélyben, amikor egyértelmű, hogy nincs hova hátrálnunk. Az RMDSZ is érzi azt, hogy az MPP felelős politikát folytatva hosszú ideje már nem a rombolásra törekedik. Emlékeztetnék arra, hogy az együttműködés meghiúsulása ellenére az MPP nem indult 2008-ban a parlamenti választásokon és 2012-ben sem állított jelölteket, mert nem kívánta veszélyeztetni a magyar érdekérvényesítést. Az EP-választások alkalmával kötött megállapodásunk is jól működött, ennek pozitív hozadékát mindannyian érezzük, és bízom abban, hogy érzi az erdélyi magyar választópolgár is.

Az MPP-nek ezek szerint két képviselője biztos lesz a parlamentben: Kulcsár-Terza József és ön. Hogyan képzeli el a munkájukat a frakcióban? Alávetik majd magukat a frakciófegyelemnek?

Eddigi egyeztetéseink tárgyát is képezte ez a kérdés. Két forgatókönyv létezett: az egyik szerint az együttműködés a választásokra korlátozódik, és képviselőink kvázi függetlenként tevékenykednek majd a parlamentben, a másik szerint az RMDSZ-frakció tagjai lesznek. Ezt megvitattuk az MPP-ben, és egyértelműen az utóbbi forgatókönyv mellett döntöttünk.

Felhasználja-e a parlamenti mandátumát arra, hogy az MPP polgármestereit bukaresti pénzekhez juttassa? Most nyilván a tavaszi választási kampányban kiszivárgott 2013-as hangfelvételre utalok, amelyet „Biró Zsolt őszödi beszédeként” emlegetett a sajtó.

A bukaresti jelenlétünkkel a közösségünket képviseljük. Nem úgy, ahogy abban a kiszivárogtatott és összevágott beszélgetésrészletben szerepel. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kontextusukból kiragadott kijelentéseim egy négy évvel ezelőtti magánbeszélgetésen hangzottak el. Egyértelműen nem a Magyar Polgári Párt elnökének és politikusainak a hitvallását tükrözik a szóban forgó kijelentések. Kétségtelen, hogy abban a beszédben nem fogalmaztam szerencsésen, ha tehetném, újrafogalmaznám azokat a szavakat. A hangfelvételen egy olyan jelenségről beszélgettünk, ami a mai napig is kísért Romániában. Elég, ha arra utalok: a tanévkezdéskor mondott beszédében Klaus Johannis államfő is fontosnak tartotta hangsúlyozni azt, hogy tiszta közéletre van szüksége az országnak. Ezzel csak egyetérteni tudok. Azt szeretném, ha a Magyar Polgári Párt elnökét és minden egyes tisztségviselőjét a tetteik alapján ítélnék meg, és a tetteink igazolni fogják a tisztaságunkat.

Önöket gyakran vádolja azzal az Erdélyi Magyar Néppárt, hogy elárulták a „nemzeti oldalt”, amikor az RMDSZ-szel szövetkeztek. Ez a vád bizonyára a kampányban ismét el fog hangzani. Mi erre a válasza?

Nem elárulása, hanem éppenséggel felvállalása a nemzeti ügynek, hogy a nemzeti oldal lehetőséget kap a törvényhozás szintjén is megjeleníteni a politikáját, képviselni tudja azt az értékrendet, amit magunkénak vallunk.