A parlament elé kerül a települések új közigazgatási besorolása
Elfogadta a Többközpontú Románia 2035 című, a következő két évtizedre szóló területfejlesztési stratégiát a kormány szerdán. Ennek részeként új közigazgatási besorolást kapnak a romániai települések.
A kormány közleménye szerint a törvénytervezet a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi és egyéb ágazati politikákat hangolja össze oly módon, hogy Romániában az európai infrastruktúrába szervesen illeszkedő, az ország egyenletes fejlődését segítő kisebb-nagyobb regionális központok hálózata alakuljon ki.
A stratégia rövid távú (3 év) célkitűzései között szerepel az energiahálózatok európai integrációs tervének kidolgozása és annak a legalább száz községnek a kijelölése, amelyek - a városok mellett - fejlesztési pólusokká válhatnak.
Középtávon (7 év) a stratégia egyebek mellett két-két új átkelőt irányoz elő a Dunán (Bulgária felé) és a Prut folyón (Moldova felé), kerékpárutat és a gátrendszer fejlesztését a Duna mentén, és legalább négy európai szinten is versenyképes metropolisz-övezet kialakítását az ország nagyvárosai körül.
Hosszútávon (10 év felett) a stratégia egyebek mellett két, az ország területét észak-dél és kelet-nyugat irányban teljes egészében átszelő autópálya megépítésével, egy új Tisza-híddal (Máramarosszigetnél), és legalább egy, a Kárpátokat átszelő gyorsvasúttal számol.
Az RMDSZ tiltakozott
Mint korábban írtuk, a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium augusztusban állt elő a stratégia tervezetével, amely élénk vitát és még több értetlenséget váltott ki a politikai pártok körében. A Szociáldemokrata Párt (PSD) azt kifogásolta: miért készít két évtizedre szóló stratégiákat egy olyan szakértői kormány, amelynek mandátuma - átmeneti megoldásként - mindössze egy évre szól.
A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a stratégia tervezetében szereplő faluösszevonási elképzelés ellen tiltakozott, amely szerinte nem más mint a kommunista "szisztematizálásnak" - Nicolae Ceasescu diktátor falurombolási tervének - folytatása.
Az augusztusban közvitára bocsátott tervezet ugyanis a lakosságszám, oktatási és egészségügyi intézmények szerint rangsorolná a településeket, és ösztönözné a jelentős népességfogyást elszenvedett közigazgatási egységek szomszédaikkal való önkéntes egyesülését, ha pedig ez 2025-ig nem történik meg "kormányzati kezdeményezésre" vonnák össze a településeket.
A kormány egyelőre nem tette közzé a stratégia szerdán elfogadott végleges változat, de törvénytervezetről lévén szó, hatályba lépéshez azt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.
- A közigazgatási átszervezésről szóló törvény visszavonását kéri Cseke Attila
Belföld - Az RMDSZ ellenzi a kormány által javasolt közigazgatási átszervezést
Belföld - Antal Árpád: szuperközségekkel ideologizálnák meg a későbbi összevonásokat
Belföld - Korodi: Hargita megyét hátrányosan érintené a közigazgatási átszervezés
Belföld - Ellenzi az RDMSZ az új közigazgatási besorolásról szóló törvénytervezetet
Belföld - Törvénytervezet: négy „szuperközsége” lenne Hargita megyének
Társadalom - Törvénytervezet: új közigazgatási besorolást kapnak a romániai települések
Társadalom
- 33796 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33798 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33798 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33800 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33801 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33801 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni