Részben a nagy számú bizonytalan szavazó miatt lehetnek meglepetések a vasárnapi parlamenti választásokon – véli Barna Gergő. A szociológust az utolsó felmérésekből kiindulva kérdeztük arról, hogy mi várható majd az urnáknál.

Mint írtuk, az IRES és a Sociopol közvélemény-kutatása is azt mutatja, hogy biztos helye a parlamentben csak a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) van, a Liviu Dragnea vezette szocdemek 41-44 százalékos, az Alina Gorghiu irányította liberálisok 23-27 százalékot kaphatnak. Mindkét közvélemény-kutató valószínűsíti további három-négy alakulat bejutását a parlamentbe.

Barna Gergő szerint azonban nehéz megmondani, mennyire közelítik majd meg a választási eredmények a felmérések jóslatait, és ebben nagy szerepe van a bizonytalanok meglehetősen nagy arányának. „Ez az első olyan választás, amikor nagyon nagy homályban tapogatózunk. Az a gond, hogy nem látunk a mérések mögé, nem ismerjük a módszertanukat. Ezekben a kutatásokban szinte sehol nem jelennek meg a bizonytalanok, akinek továbbra is nagyon nagy az aránya” – jelentette ki a két felmérésről.

A szociológus emlékeztetett: a választók tíz-húsz százaléka az utolsó napokban dönti el, hogy kire szavaz. „Ezt a réteget nem nagyon tudják bemérni a közvélemény-kutatók, és úgy látom, hogy nem is nagyon kalkulálnak velük. Ezért lehetnek minden szinten meglepetések a választásokon” – magyarázta.

Barna Gergő elmondta, kampány ideje alatt végig hasonló eredményeket mutattak a közvélemény-kutatások. Azonban megállapítható, hogy a PSD támogatottsága enyhén csökkenő, a PNL-jé enyhén növekvő tendenciát mutat. Az RMDSZ felmérések szerinti támogatottságával kapcsolatban emlékeztetett: 2-3 százalékos hibahatárnál a mért 4-5 százalékból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

A szociológus szerint a felmérések által jósolt 40 százalék körüli arány közel áll majd ahhoz, ami vasárnap az urnáknál történni fog. „Az is fontos, hogy mivel számoljuk a 40 százalékot. A választási névjegyzékben szereplő személyek száma most megközelíti a 19 milliót” – jegyezte meg. Szerinte mintegy 7,5 millió személy adja majd le szavazatát vasárnap, valamivel kevesebben, mint az önkormányzati választásokon.

Az elemző szerint a várható alacsony részvételt részben magyarázza, hogy „sekélyes” volt a kampány, és nem csak a szigorú szabályozások miatt. „Az volt a hipotézisem, hogy a hajrában előkerülnek súlyos témák, de ez nem így történt. Nem csak a programok, hanem a személyek szintjén is sekélyes volt a kampány. Nagyon nehéz meghatározni, hogy milyen tétet látnak a választók, vagy legalábbis én nem érzékeltem ebből a kampányból” – fogalmazott Barna.

A szociológus kérdésünkre elmondta: a marosvásárhelyi gimnáziummal vagy a csíksomlyói búcsúval történtek akaratlanul is segíthetik az RMDSZ szavazótáborának mozgósítását, de megjegyezte: „ezek nem újdonságok”, hasonló ügyek évek óta napirenden vannak Romániában, ami megnövelte az erdélyi magyar közösség ingerküszöbét.

Barna szerint mozgósító hatása lehet az anyaországi kormánypárti politikusok kampányolásának is. „Regionális különbségek azonban mutatkozhatnak ezen a téren. Kérdés például, hogy szórványkörnyezetben hogyan csapódott le a magyarországi politikusok erdélyi kampányolása” – jegyezte meg.