Tagadta kedden a korrupcióellenes ügyészség vezetője a szökésben lévő Sebastian Ghiță üzletember vádjait.  Laura Codruţa Kövesi közölte, hogy nem fog lemondani.

„Nem vettem részt privát mulatságokon Sebastian Ghiță üzletemberrel, nem írtam neki emaileket és soha nem beszéltem vele telefonon” – jelentette kedden a ziare.com portálnak adott interjúban Laura Codruţa Kövesi. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője leszögezte: a jelenleg szökésben lévő volt képviselővel csak hivatalos eseményeken találkozott.

Kövesi a négy bűnvádi eljárás alatt lévő üzletember videóüzenet-sorozatában elhangzó vádakra reagált. Képtelenségnek nevezte Sebastian Ghițának azt a – hétfőn este elhangzó – állítását is, hogy a DNA főügyésze az egyik külföldi titkosszolgálat ügynöke.

Kövesi kedden interjút adott az Agerpres hírügynökségnek is, amelyben leszögezte: nem fog lemondani posztjáról csak azért, mert „zavarja a vádlottakat”.  Ezzel a Sebastian Ghiță elleni bűnvádi eljárásokra utalt. A DNA vezetője úgy véli: azt a munkát végzi, amellyel megbízták és amelyért fizetését kapja. 

„Miért nyújtanám be lemondásomat? Mert a munkámat végzem? Mert zavarom a vádlottakat? Nem, nem nyújtom be lemondásomat. Azért neveztek ki a DNA főügyészének, hogy a munkámat végezzem. És a DNA feladata az, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben nyomozzon. Én ezt tettem. Ezért fizetnek” - válaszolta arra a kérdésre, hogy az utóbbi idők botrányai után szándékában áll-e benyújtani lemondását. 

"Az egész rendszert póbálják meg lejáratni"

Kövesi szerint a DNA célkeresztjében lévő személyek némelyike azt is megengedheti magának, hogy cégeket alkalmazzon emberek megfélemlítésére. „Vagyonukból zaklatással, megfélemlítéssel foglakozó cégeket alkalmazhatnak vagy lobbycéget fizethetnek meg, amelyek nyomást gyakorolnak a hatóságokra, intézményekre, hogy mindenféle jelentéseket állítsanak össze, vagy nyomást gyakorolnak az ügyészekre és bírókra, az igazságszolgáltatási rendszerre” - tette hozzá. 

A DNA vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellene irányuló „támadások” a teljes igazságszolgáltatási rendszert érintik. „Amikor valakik valótlanul azt állítják, hogy dossziékat fabrikálunk bizonyos személyek ellen, olyan körülmények között, hogy a bűnvádi perekben az igazságszolgáltatás különböző szintjei, különböző bírói testületek mondanak ítéletet, akkor azt mondhatjuk, hogy a teljes igazságszolgáltatási rendszerre nyomást gyakorolnak. Kinek érdeke destabilizálni az igazságszolgáltatási rendszert?” – tette fel a kérdést.