A sepsiszentgyörgyi városházán kedden is látható gyászlobogónak nincs köze az egyesülés napjához, ezt a napokban elhunyt Pro Urbe-díjas László Attila karnagy emlékékére tűzték ki - nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Sztakics Éva alpolgármester. 

"Abszolút semmi köze nincs az egyesülés napjához. A zászlót a múlt héten tűztük ki, amikor elhunyt a Pro Urbe-díjas László Attila, azt követően pedig a szintén Pro Urbe-díjas Szőts Dániel is meghalt. Hagyománya van annak, hogy ilyen esetekben a polgármesteri hivatalra is gyászlobogót tűzünk. Sajnálatos egybeesésről van szó, de a gyászlobogónak semmi köze nincs az egyesülés napjához" - nyilatkozta Sztakics Éva. Most először ünneplik munkaszüneti napként kedden az egykori román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülésének 158. évfordulóját. 

A zászlót tavaly január 24-én is kitűzték, jelenlétét a román közösség egyes tagjai sértésként értelmeztek. Akkor a polgármesteri hivatal azt a magyarázatot adta, hogy az azokban a napokban elhunyt, Pro Urbe-díjas, Sinka Mózes halálának okán tűzték ki a fekete lobogót. 

A nemzeti szimbólumok harca évek óta zajlik: 2015 végén például a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról ismeretlenek levették a román zászlót és egy székely zászlóval pótolták, 2014. december elsején pedig gyászlobogókat tűztek ki Kézdivásárhely főterére. 

Válaszként több helyen megtiltották a székely zászló és a magyar zászló kitűzését az intézményekre.