„Megkérdeztem a kollégáimat, miért választották ezt a taktikát. Azt felelték, hogy ők már egyszer, 40 nappal ezelőtt szavaztak erre a kormányra.Elismerem, hogy ha szavaztak volna, ha más taktikát alkalmaztak volna, a dolgok talán egyértelműbbek lennének. De megértem az ő indokaikat is, úgyhogy megyünk tovább” – mondta a kormányfő arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselői nem szavaztak a bizalmatlansági indítványról.

Grindeanu úgy értékelte, a PNL és USR által benyújtott indítvány parlamenti elutasítása azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány újabb megerősítést kapott. „Az ellenzék gyakorolta alkotmányos jogát. Negyven nap alatt ez a második alkalom, hogy a kormány bizalmat kap” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a jövőben a kabinet az átláthatóság elve alapján, döntései meghozatalában a párbeszédre alapozva fog kormányozni.

Megvan az eredmény: az indítvány mellett 161-en, ellene 8-an szavaztak, 33 honatya tartózkodott. Ezek szerint a parlament elutasította a bizalmatlansági indítványt.

Elkezdődött a szavazás a bizalmatlansági indítványról. A PSD és az ALDE vezetői közölték, hogy tartózkodnak a szavazáson.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, Korodi Attilát fellelkesítette Traian Băsescu beszéde. "A viták során kimondódtak olyan igazságok, amelyek sok éve az országot sakkban tartják. Hangos lesz biztos a sajtó tőle!" – írta a Facebook-oldalára. 

A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke, Traian Băsescu védelmébe vette a kormánynak azt a szándékát, hogy módosítsa a Btk.-ban a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározását. Szerinte egy köztisztviselőt nem lenne szabad börtönre ítélni, ha a hivatali visszaélést mulasztásból követte el. „Ha csúszópénzt fogadott el, az más. De miért kell lecsukni valakit egy tévedésért?” – fogalmazott.

Érvelésében a politikus a Románia által aláírt nemzetközi egyezményekre és az „Európa legkiválóbb jogászait tömörítő” Velencei Bizottság ajánlásaira hivatkozott, amelyek szerint hivatali visszaélést csak súlyos esetekben kellene büntetni. „A hivatali visszaélés jelenlegi meghatározása eszköz lehet a politikusok ellenőrzésére. Ezt nem engedhetjük meg” – mondta Băsescu, akinek a beszédét kormánypárti honatyák is megtapsolták.

A kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu Tăriceanu felhívta az ellenzék figyelmét az erőszakszervezeteket megrengető korrupcióra, a titkosszolgálatok és az ügyészség állítólagos összefonódásaira.

Emlékeztetett arra, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) operatív vezetője lemondott a „gyanús egzotikus nyaralásai” miatt, és ennek a botránynak részese volt a korrupcióellenes ügyészség vezetője is. „Az erőszakszervezetek vezetőit korrumpálta a hatalom. Azt hiszik, hogy ellenőrzésük alatt tudják tartani a választott tisztségviselőket” – mondta Tăriceanu.

A politikus támadta a Cătălin Predoiu volt liberális igazságügyi minisztert, akinek a mandátuma alatt „katasztrofális büntető törvénykönyvet” dolgozott ki, Románia pedig az „ügyészek köztársaságává” alakult. Az ALDE elnöke ezért a Btk. módosítását sürgette. „Az alkotmánybíróság döntései kötelező érvényűek” – zárta beszédét.

Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint nem a Grindeanu-kormány sorsa most az igazi tét. „Az a valódi kérdés, hogy egyensúlyban vannak-e a hatalmi ágak az országban” – mondta a politikus. Az RMDSZ elnöke szerint Románia jogállamisága nem a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadásakor kérdőjeleződött meg, hanem korábban. 

„Ha a parlamentben elfogadott törvényeket nem tisztelik, beszélhetünk-e jogállamról? Romániában a hatalmi ágak szétválasztásának elve évek óta egy rossz vicc csupán. Nevezzük nevén a dolgokat: jó ideje a fontos politikai döntéseket nem a választott tisztségviselők hozzák Romániában. A kormány csak formálisan létezik, a parlament évek óta nem tölti be a törvényhozói szerepét” – részletezte Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint a parlamentnek arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy támogatja-e a hatalmi ágak egyensúlyának helyreállítását Romániában. „Ez fontos döntés. Nagy mértékben rajtunk múlik az ország jövője. Ha nem húzunk egy vonalat, és nem rögzítünk néhány minimális értéket és szabályt az emberek védelmében, kompromittáljuk a következő nemzedékek jövőjét” – fogalmazott a politikus.

A szövetségi elnök azt mondta: mindezeket figyelembe véve az RMDSZ nem tud nyugodt lelkiismerettel sem a bizalmatlansági indítvány mellett, sem ellene szavazni, ezért tartózkodik a szavazáskor.

Az USR elnöke, Nicușor Dan gyávasággal vádolta a miniszterelnököt, aki szerinte megadályozhatta volna a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadását, ám ezt nem tette meg. „Sorin Grindeanu a pártja elnökének (Liviu Dragneának - szerk. megj.) érdekeit az ország érdekei elé helyezte, ezért elvesztette a hitelét. El tudják képzelni a miniszterelnököt egyenrangú félként tárgyalni Angela Merkellel? Ez a kormány elvesztette a hitelét" – mondta az ellenzéki politikus.

A PNL ügyvivő elnöke, Raluca Turcan szerint a koalíciós pártok vezetőinek, illetve a miniszterelnöknek a lemondása az egyetlen megoldás a kialakult bizalmi válság enyhítésére, mert ez a kormány nem az ország érdekeit szolgálja. "Az újkori Románia történelmében először fordul elő, hogy a kormány ennyire nyilvánvalóan a tolvajok érdekeit képviselje. Uraim, csúnyán melléfogtak, és egy egész ország tetten érte önöket” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea lépett mikrofonhoz, aki a miniszterelnökhöz hasonlóan azzal vádolta az államfőt, hogy képtelen elfogadni a liberálisok választási vereségét. Szerinte az ellenzék azért nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, mert meg akarja akadályozni, hogy a kormány növelje a nyugdíjakat és a fizetéseket. „Meddig akarjátok folytatni ezt az elvakult csatát? Kinek a javát szolgálja ez a gyűlöletkeltés?" - kérdezte az indítvény előterjesztőitől.

Liviu Dragnea elmlékeztetett, hogy a kormány megértette az utcán tiltakozók üzenetét, és visszavonta a vitatott sürgősségi rendeletet. Szerint a lakosság felháborodását a "rossz kommunikáció" okozta. Kifejtette azonban, hogy a rendelet visszavonásától függetlenül a büntetőjogot módosítania kell a parlamentnek. "A Btk.-t ízekre szedte az alkotmánybíróság. Nekünk most nem bizalmatlansági indítványról kellene vitáznunk, hanem olyan törvénymódosításokról, amelyek átláthatóvá és igazságossá teszik a büntetőjogot” – fogalmazott a politikus.

Elsőként Sorin Grindeanu szólt hozzá az indítvány szövegéhez. Beszédét támadóan kezdte, majd békítőre váltott. "Hallhatták tegnap az az államfő beszédét. A szlogeneken, illetve azon túlmenően, hogy a tiltakozásokba kapaszkodva próbálja visszaszerezni hitelét, nyilvánvaló, hogy Kluas Johannis legégetőbb vágya az, hogy ismét saját kormánya vezesse az országot" - modta kormányfő.

A miniszterelnök biztosította hallgatóságát arról, hogy a kormány támogatja a korrupció visszaszorítását. Úgy fogalmazott: meg tudja érteni a felháborodást, amellyel a közvélemény fogadta a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadását. "A kritikákat el tudom fogadni, a gyűlöletetet azonban nem. Ma már ott tartunk, hogy családtagok vágnak egymás fejéhez súlyos dolgokat" – jelentette ki.

Sorin Grindeanu szerint Románia kettéosztottságának véget kell vetni, a gyűlölet helyét át kell vennie a rációnak és a párbeszédnek. Közölte, hogy szeretne hozzájárulni a táborok kibékítéséhez. Ezért ígéretet tett arra, hogy a kormány soha többé nem fogad el a Btk.-t módosító sürgősségi rendelethez hasonló jogszabályokat, és a továbbiakban sokkal nagyobb figyelmet fordít a közvitákra. "A kormány valós dialógusra kötelezi magát" - zárta beszédét a kormányfő.

Marcel Vela liberális szenátor ismét felolvassa a bizalmatlansági indítvány szövegét. A román nyevű dokumentumot itt tanulmányozhatja.

Az ülésvezető Liviu Dragnea képviselőházi elnök tájékoztatása szerint 379 honatya van jelen a 464-ből. Jelen vannak a kormány tagjai is.

A parlament plénumában hétfőn olvasták fel  A Grindeanu-kabinet - a nemzettel dacoló kormány. Ne törvényesítsétek a lopást Romániában című bizalmatlansági indítványt. PNL és az USR követeli, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök vállalja a felelősséget az elkövetett „hibákért”, a Btk.-t módosító kormányrendeletért, és mondjon le miniszterelnöki tisztségéről.