„Naivitás azt hinni, hogy a jelenlegi parlamenti többség jóhiszeműen módosítja majd a büntetőjogot, megőrizve az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek eddigi hatékonyságát” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Cristian Pîrvulescu. A Bukaresti Egyetem politikatudományi karának dékánja ezt azzal magyarázza: Liviu Dragnea nem fog beletörődni abba, hogy börtönbe kerülhet.

Két hete a parlamentben Klaus Johannis államfő felszólított a koalíciót, hogy sürgősen oldja meg azt a súlyos bizalmi válságot, amelyet a kormány teremtett a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadásával. Mennyire súlyos ez a bizalomvesztés?

A kormány kétségkívül elvesztette a társadalom jelentős részének bizalmát, de nem csak a hitele tépázódott meg, szerintem már legitimációs problémái is vannak. A Grindeanu-kabinet beiktatásakor leadott parlamenti szavazatok már nem a társadalom többségének akaratát tükrözik. Románia rendszerváltás utáni történetében egyébként precedens nélküli, hogy egy kormány ilyen rövid idő alatt elveszítse a hitelét belföldön és külföldön egyaránt. És mindezt azért, mert engedett a politikai nyomásnak, és úgy módosította a büntetőjogot, hogy az új jogszabály megfeleljen Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök érdekeinek. Az utcai tiltakozások lankadtak ugyan, de a helyzet továbbra is feszült. A koalíció vezetői szerintem most abban reménykednek, hogy tovább enyhül a kormányra nehezedő nyomás a közvélemény részéről, és hamarosan újra nekironthatnak a jogállam intézményeinek. Liviu Dragnea szerintem nem fog beletörődni abba, hogy börtönbe kerülhet.

A friss közvélemény-kutatások nem mérnek olyan fokú bizalomvesztést a kormányban, amely legitimációs problémákat vetne fel…

Vannak azonban olyan, nem nyilvános felmérések, amelyek rendkívül kedvezőtlenek a PSD számára. A iași-i polgármesterük, Mihai Chirică a párt mélyrepülését igazoló közvélemény-kutatásokat is emlegetett. Nekem is vannak olyan információim, hogy óriásit zuhantak a kormánypártok a felmérésekben. Liviu Dragneáék azért is szerveznek ellentüntetéseket, hogy ellensúlyozzák a népszerűségvesztést, illetve azt üzenhessék a koalíció képviselőinek, szenátorainak, hogy tartsanak ki. Megjegyzem, hogy az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) most megpróbálja meglovagolni a kormány elleni tiltakozáshullámot, de szép számmal akadnak a soraiban olyan politikusok, akik egyetértettek a Btk.-t módosító sürgősségi rendelettel.

Parlamenti beszédében az államfő azt is leszögezte, hogy az igazságügyi miniszter lemondásával még nem áll helyre a kormány hitele. Mitől állna helyre a bizalom a szociálliberális kormányban?

Bár Klaus Johannis ezt nem mondta ki, a Grindeanu-kabinet lemondását és egy új PSD-ALDE kormány megalakítását tartja az egyetlen megoldásnak. Az államfő azt is értésre adta, hogy nem próbálkozik majd egy új parlamenti többség megalakításával.

És megteszi a Liviu Dragnea vezette PSD ezt a lépést?

Bár ezt kérik a tüntetők és párton belüli disszidens csoportok is, Liviu Dragneáék nem teszik meg ezt a lépést, mert a gyengeség jele lenne. Ez természetesen kockázatokkal jár, mert – mint már említettem – a jelenlegi kormány iránti bizalom nagyon megcsappant. Pedig egy új összetételű kabinet lehetőséget adna a PSD-nek arra, hogy magabiztosabban kormányozhasson, és a kormányprogramnak sem kellene változnia. Ne feledjük, kevesebb mint egy hónap a Grindeanu-kabinet két tagja már le is mondott: az egyik a tüntetések hatására, a másik a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása elleni tiltakozásul. Teodor Meleșcanu külügyminiszter széke is inog kissé az orosz nagykövettel való találkozója óta. Felmerült ugyanis az a gyanú, hogy a jelenlegi parlamenti többség egy Moszkvának tetsző, „illiberális” pályára állítja Romániát.

Időközben az államfő népszavazását kiírását kezdeményezte a korrupció témájában. Lehet-e olyan kérdést feltenni a lakosságnak, hogy értelme legyen egy ilyen referendumnak?

Tekintettel arra, hogy a népszavazás csak konzultatív jellegű, kiírásával az államfő politikai célokat követ, nem a törvények módosítására törekszik. Egyébként az eddigi országos referendumok mögött is politikai szándékok bújtak meg Romániában. Tény, hogy egy olyan kérdést kell szavazásra bocsátania az államfőnek, amely indokolttá is teszi ezt a referendumot. Ha pedig a népszavazáson nagyobb lesz a részvételi arány, mint a választásokon, Klaus Johannis magáénak követelheti azt a legitimációt, amit a PSD a 2016-os decemberi választásokon elnyert. Szinte biztos egyébként, hogy bármilyen kérdést fogalmaz meg az államfő, a lakosság kiáll majd a jogállamiság és a korrupcióellenes hadjárat folytatása mellett.

Lát-e esélyt arra, hogy a parlament átlátható módon, az érintett intézmények bevonásával, az alkotmánybírósági határozatoknak megfelelően, minden hátsó szándék nélkül módosítja majd a büntetőjogot úgy, ahogy a koalíció vezetői ígérték?

Felelősségem teljes tudatában mondom: nem látok esélyt arra, hogy a koalíciós többség tisztességesen járjon el a Btk. parlamenti módosításakor. Naivitás azt hinni, hogy a jelenlegi parlamenti többség jóhiszeműen módosítja majd a büntetőjogot, megőrizve az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek eddigi hatékonyságát. Ne feledjük, ez a többség lejárató kampányt indított a korrupcióellenes ügyészség ellen, és politikai rendőrségnek állítja be a hírszerző szolgálatot. Az Európai Unió intézményeinek fellépése nélkül nagyon nehéz lesz kivédeni a szociálliberális koalíció újabb jogállamellenes offenzíváját. Ez a parlamenti többség nem adja fel a hátsó szándékait. És ez a többség nem csak a PSD-ből és az ALDE-ből áll, szándékait támogatja az ellenzéki pártok és az RMDSZ több politikusa is.

Az utóbbi időben sok szó esett a közbeszédben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) összefonódásáról. Nem alapos a gyanú, hogy a két intézmény átláthatatlan módon történő együttműködése politikai célokat követ, árt a demokráciának és emberi jogokat sért?

Inkább az a gyanús, ahogyan egyesek a politikai pályájukat és a gazdasági érdekeltségeiket megóvni próbálják. Nincs bizonyíték a DNA és a SRI összefonódásaira. A Legfelső Védelmi Tanács 2005-ben jóváhagyta a két intézmény együttműködését a korrupció visszaszorítása terén. Amíg ennek a határozatnak a titkosságát feloldják, hitelt kell adnunk azoknak, akik ezt meghozták, és akik azt állítják, hogy ez a jóváhagyás a törvények tiszteletben tartásával történt, és nem veszélyezteti az állampolgárok emberi jogait. Természetesen megengedhetetlen a titkosszolgálatok beavatkozása a politikai küzdelembe. De nincs bizonyíték arra, hogy a SRI vagy a DNA politikai rendőrségként tevékenykedik. A DNA valóban politikai vizeken is lavírozott, de ezt annak érdekében tette, hogy megszilárdítsa a szerepét a korrupcióellenes fellépésben. Azzal azonban nem vádolható, hogy tudatosan csak az egyik politikai tábort vette célba. Bűnvádi eljárást indítottak eddig valamennyi parlamenti párt vezető politikusai ellen, válogatás nélkül. Ezért is mondtam azt, hogy a DNA erejét csökkenteni hivatott Btk.-módosítást támogató parlamenti többség nem csak a PSD és az ALDE honatyáiból áll.