Eddigi eredményeiről számolt be Csoma Botond Kolozs megyei képviselő


-A A+

Parlamenti munkájának első félévéről számolt be Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő, a közigazgatási bizottság tagja csütörtökön. 

A kolozsvári Vasutas-parkról elmondta, a város végre átvenné a parkot, ezt az igényt két éve megfogalmazták már. Azt kérte, mielőbb kapja meg a város a tulajdonjogot, hiszen a második legnagyobb parkról van szó Kolozsváron. A szállitásügyi minisztérium államtitkára még márciusban megígérte, hogy előrelépés történik, de azóta sem változott semmi – hangzott el. Kormányzati forrásokból Csoma úgy tudja, az eredeti kormányhatározat-tervezetet kiegészítették, a fejlesztésügyi minisztériumtól függ az engedélyeztetés. Ez az információ azonban nem hivatalos – mondta Csoma.

Az erdélyi zászló ügyéről elmondta, nem igaz, hogy az RMDSZ kifogásolta a használatát március 15-én, a csendőrség a szövetségre „próbálta kenni” ezt. Csoma cáfolta, hogy a zászló diszkriminatív lenne az erdélyi románsággal szemben. Elismerte ugyanakkor, hogy erélyesebben kellett volna a csendőrség tudomására hozniuk, hogy nem tartják törvénytelennek a zászlót.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum ügyére rátérve elmondta, sajnos nem sikerült elérnie, hogy ne a természettudományi osztályt szüntessék meg az elméleti osztály helyett. A főtanfelügyelőségnek majdnem kizárólagos döntésjoga van az ilyen ügyekben, a minisztérium mozgástere korlátozott – ezen változtatni kell, hangzott el. Az ügyről bővebben itt tájékozódhat. 

A közigazgatási bizottságban történő munkáról elmondta, a nyelvi jogok bővítésére vonatkozó törvénytervezet fontos, és napirendre is kerül. A cél tíz százalékosra levinni a nyelvhasználati küszöböt, ugyanakkor érvénybe léptetni az alternatív küszöböt is, amely abszolút számot venne figyelembe.

Csoma Botond a kormányválságról elmondta, nem gondolja, hogy az RMDSZ-nek tárgyalásokat kellene kezdenie, különösen a Szociáldemokrata Párt belső konfliktusainak kontextusában. Jó volna ugyanakkor, hogy a kormány folytatná a munkáját. 

Az egységes bérezésitörvényről úgy fogalmazott, szükség volt erre, a méltánytalan horizontális különbségek miatt, amelyeket nem lehetett megmagyarázni. „Egy olyan káosz után, amely a bérezési rendszert illette, nem lehet rögtön tökéletes törvényt alkotni, így valószínűleg módosításokra is sor kerül a jövőben” – mutatott rá Csoma.

Mint emlékeztetett: sikerült elfogadtatni a törvényt, amely kötelezővé tenni a magyar nyelvű munkaerő alkalmazását a kórházakban, egy másik törvénytervezettel azt szeretnék elérni, hogy petíciókat is megfogalmazhassunk magyar nyelven. A tervezet megvitatását már kétszer elhalasztották. Elfogadták ugyanakkor azt a törvényt is, amely tisztázza a felelősségeket az önkormányzatokban.      








EZT OLVASTA MÁR?

X