Miért kell trendibbé tenni a magyar tannyelvű oktatást, és miért fontos, hogy magyar fiatalok együtt utazzanak, találkozzanak egymással? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Oltean Csongorral, a Magyar Ifjúsági Értekezlet új elnökével.

A keddi sajtótájékoztatón elhangzott néhány megoldásra váró probléma. Említetted a diáktanácsok helyzetét is. Milyen változást igényelnek ezek?

Négy év után ott tartunk, hogy Háromszéken 14 szakiskolából és középsikolából 14-ben van diáktanács, akik pályáznak, aktiválnak. A kampányom során arról érdeklődtem országszerte, hogy működnek-e diáktanácsok. Előfordult, hogy a megyei szervezet azt állította, hogy minden rendben van, a MAKOSZ pedig ennek ellenkezőjét – ennek az oka az, hogy nem mindehol alakult ki egézséges viszont a diáktanácsok és területi szervezet között. Arra kell megoldást keresni, hogy miként tarthatjuk életben a diáktanácsokat.

Van olyan megye, ahol létezik például olyan iskola, ahol az iskolaigazgatónak nem tetszik, hogy diáktanácsosok kapcsolatban vannak RMDSZ-közeli ifjúsági szervezettel. Meg kell értessük ezért az iskolavezetőkkel, hogy egy ilyen kapcsolat nem jelenti azt, hogy beviszik a politikát az iskolába, hanem például azt, hogy szabadidőben közösségépítéssel foglalkoznak, ezzel pedig tapasztalatot szereznek. A Kovászna megyei mintát szeretnénk átvinni máshová, létrehozni alulról felfelé építkező diáktanácsokat, megyei szinteken is.

Szó esett a szórványban élő magyar fiatalokról is. Mire volna szükségük?

Azon kell dolgoznunk, hogy trendivé, előnyősebbé tegyük a magyar tannyelvű iskolába járást. Két okból nem adják vegyes házasságban élők magyar iskolába a gyereküket a véleményem szerint: az egyik, hogyha a román fél erősebb személyiség, a másik, hogyha előnyösebb román iskolába adni a gyereket, mert közelebb van vagy színvonalasabb. Megoldást kell tehát keressünk arra, hogy szívesebben írják be a gyerekeket magyar iskolába, erre a beszélgetések alapján van is igény.

A székely-szórvány partnerséget ifjúsági szintre is le kell hozzuk, ahol van rá lehetőség. A program most csak Kovászna megyében működik, de többen is bekapcsolódnának. Már az is előrelépés, ha egy majálisra elviszünk egy magyar diákzenekart és egy diáktanácsos csapatot, mert barátságok születnek ebből, kapcsolatok épülnek

Elhangzott az is, hogy az EU Tábor egyfajta edzőtáborrá alakul át. Mit jelent ez, miért volt erre szükség?

A tábor rengeteg koncepcióváltáson ment át, aminek eredményeképpen arra jöttünk rá, hogy nincs rá akkora igény, mint régen – például, mert MIÉRT-es struktúrákon belül van több fesztivál, amelyekre inkább elmennek a fiatalok. Így az EU Tábor megmarad egyfajta politikával ötvözött tábornak, képzési lehetőségnek, a köreinkben tevékenykedő fiataloknak, ahol persze a szórakozásnak is helyet adunk. Az EU Tábor szerepe lehet az, hogy a különböző fesztiválokba becsatlakozó fiatalok közül az érdeklődőket képezhetjük ki.

Fontos az is, hogy nemrég öt pályázatot nyertünk meg az Erasmus+-szal, a MIÉRTes strukturában müködő ifjúsági szervetekkel, a cél pedig minél több pályázat megnyerése szerte Erdélyben, hogy a fiataljaink kilépjenek a komfortzónából, amit a megyei tanács és a Communitas tud adni. Kezdjünk el álmodni! Azt is szeretném, hogy az RMDSZ-szel üljünk le és beszéljünk arról, hogy a MIÉRT-nek anyagi biztonságra van szüksége egyrészt a saját működésére, másrészt olyan szervezetek segítésére, ahol nincs sem helyi, sem megyei támogatás, csak a pályázatok.

Tamás Réka, aki a szavazás napjáig szintén elnökjelölt volt, visszalépése előtt összegezte a MIÉRT-tel szembeni kritikáját. Mit lehet tanulni abból, ami ott elhangzott?

Amikor lejárt a szavazás és felszólaltam, azt fogalmaztam meg, hogy ezen kritikák alapján kellene a következő két évet megtervezni. Reális problémákról beszélt, ezért is zajlott a vita sokáig arról, hogy milyen, mekkora legyen az elnökség. Én amellett foglaltam állást, hogy nem hatékony egy nagy elnökség, és amikor munkáról van szó, akkor nincs akit mozgósítani, mert van, ahol kiürültek a szervezetek és van ahol nincs meg a kellő utánpótlás.

A Kolozsvár-központú MIÉRT éppen azért fontos, mert ha a diáktanácsosokat kineveljük, és ők eljönnek Kolozsvárra egyetemre, akkor szükségük van befogadó közösségekre, ahol tovább épülnek a kapcsolatai, rátalálhat állásajánlatokra stb. Szükség van egy rendszerre, ahol a kereslet és a kínálat találkozik, amelynek köszönhetően tudjuk, hogy hol vannak az emberek, és hozzuk össze őket. Már az is valami, ha hárman együtt utaznak haza, és útközben beszélgetnek. Egy jól működő rendszer ilyen apró lépésekből épül fel.