A román hírportálokon megjelent szerdai véleménycikkek szerzői meglepőnek tartják, hogy Klaus Johannis államfő a jövő héten „hivatalos” látogatást tesz Hargita és Kovászna megyében, és a mandátuma felénél lévő elnök választási érdekeit sejtik a tervezett székelyföldi látogatás mögött.

A Hotnews.ro vezércikkírója, Dan Tapalaga arra emlékeztet, hogy a 2014-es elnökválasztáson Johannis a két magyar többségű megyében érte el a legjobb eredményt: Hargita megyében a voksok csaknem 80, Kovászna megyében pedig a szavazatok 78 százalékát szerezte meg a második fordulóban. A szerző szerint Johannis nem fogja tudni megkerülni az olyan kényes témákat, mint a közigazgatási anyanyelvhasználat, a kétnyelvű utcanévtáblák és a zászlók kérdése és nehezen fogja elhitetni székely választóival, hogy komolyan érdeklik ezek a problémák, amikor mandátuma kezdetőtől mostanig elhanyagolta őket.

„Ha késett is ez a rövid látogatás, és (a szász származású) Johannis nehezen tette túl magát kisebbségi komplexusán, az nagyon jó, hogy a román állam azt jelzi a magyarságnak, az ország területén élő legfontosabb kisebbségnek, hogy nem feledkezett meg róla” – vélekedett Tapalaga. A cikkíró szerint az államfő várhatóan megpróbálja lehűteni az „autonomista túlkapásokat” és az elszigetelődés veszélyére fogja figyelmeztetni a székelységet. Tapalaga szerint azonban akkor fognak a székelyek megtanulni románul, ha gazdaságilag érdekeltté válnak, ehhez pedig nem szép szavak kellenek, hanem infrastrukturális fejlesztés, Székelyföldet az ország más térségeivel összekötő autópálya.

Meglepőnek tartja Johannis székelyföldi látogatását Horatiu Pepine publicista is a Deutsche Welle honlapján közzétett véleménycikkében, tekintettel arra, hogy eddig meglehetősen „hűvösen” viszonyult a romániai magyarokhoz. A német közszolgálati rádió román szerkesztőségének újságírója elképzelhetőnek tartja, hogy Johannis magyarokkal szembeni távolságtartása több román támogatót hozott, mint amennyi voksot a magyaroktól kapott, de a székelyföldi látogatás szerinte mindenképpen azt jelzi, hogy a magyarokkal is közvetlen - és nem az RMDSZ közvetítésével folytatott - párbeszédre törekszik. Azzal, hogy egyszerre keresi fel mindkét magyar többségű megyét Johannis kimondatlanul is elismeri a térség sajátos etnikai státusát.

A szerző az államfő székelyföldi látgatását geopolitikai és a román-magyar rivalizálás összefüggésébe helyezte. Szerinte Johannis amerikai látogatása alkalmával, vagy Donald Trump amerikai elnök varsói beszédéből megérthette, hogy a mostani washingtoni vezetés nem tartja túl nagyra a berlini és párizsi liberális politikát és ismét „tiszteletreméltó” országként tekint a konzervatív kormányú Magyarországra. Ilyen körülmények között a Romániának szánt geopolitikai szerep azt kívánja a bukaresti vezetéstől, hogy „tegye zárójelbe” a magyarokkal szembeni ellenséges magatartását, és törekedjék regionális együttműködésre a visegrádi országokkal - írta a Deutsche Welle publicistája.