A „Soros-maffia” elleni küzdelemről, az erős nemzet ismérveiről, a jövő évi magyarországi választások tétjéről értekezett Orbán Viktor szombaton, a hagyományos tusványosi beszédében. A kormányfő kijelentette: az erdélyi magyarok politikai opciójának figyelembe vételével „becsületes, tisztességes” viszony kialakítására törekszik az RMDSZ-szel. A beszéd közben történt egy incidens is. 

Már a hagyományos beszédének elkezdése előtt nagy tapsot aratott Orbán Viktor szombaton, Tusványoson: a magyar kormányfő a román labdarúgó-bajnokság első osztályába felkerült Sepsi OSK mezét emelte magasba a nagyszínpad előtti sportpályát színültig megtöltő közönségének, majd gratulált a háromszéki csapatnak a teljesítményükért. A politikus szavait a későbbiekben többször is taps szakította meg, és egy ízben enyhe füttyögés miatt kellett egy mondatot megismételnie: amikor a Fidesz és az RMDSZ viszonyával kapcsolatos kérdésre válaszolt.

A V4-ek erősödése az év nemzetközi eseménye

Orbán a beszédét az elmúlt egy év legfontosabb nemzetközi eseményeinek felidézésével kezdte. Úgy vélekedett: a Visegrádi négyek (V4) megerősödésének jelentősége a Donald Trump választási győzelméét is meghaladja. „Nagy dolognak” nevezte, hogy Varsó, Prága, Pozsony és Budapest „egy hangon beszél”.

Az Egyesült Államokban bekövetkezett „civilizációs kitekintésű” váltást szerinte jól jelzi, hogy míg elődje, Barack Omaba Kairóban, addig az új amerikai elnök Varsóban tartotta első beszédét. Szerinte Donald Trumpnak a lengyel fővárosban tett kijelentései két éve még nem hangozhattak volna el. „Trump színrelépésével érzékelhető vált a küzdelem a globális elit és a hazafias érzelmű politikusok között” – állapította meg a kormányfő, megjegyezve, hogy a 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz politikusai a hazafias nyugati politikának az előfutárai voltak.

A nemzet ismérvei Orbán szerint

Orbán Viktor ezután pontokba foglalta az erős nemzet – nézete szerinti – ismérveit. Elsők között említette, hogy az erős nemzet pénzügyileg önálló (búcsút mond a nemzetközi hitelezőknek), a lakossága nincs kiszolgáltatva a bankoknak, az országban van gazdasági növekedés, és a stratégiai ágazatok nemzeti tulajdonban vannak.

Kifejtette, hogy egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, és a feltételek között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését. Ez azt jelenti szavai szerint, hogy ha bárhol a világon rálépnek valakire, mert magyar, akkor Budapesten meggyullad egy vörös lámpa.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az erős nemzet ismérve az is, hogy képes mindenkinek munkát adni, fejlődő tudományos élete van, s nem utolsó sorban vendégül tudja látni a világ nagy rendezvényeit. „Budapest épp most bizonyítja be magának és a világnak, hogy nincs olyan rendezvény a foci vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni” – jelentette ki.

A felsorolt pontok többségét Orbán szerint Magyarország már kipipálta, ám a demográfiai helyzetet „Achilles-saroknak” nevezte. „Csak azok a közösségek maradnak fenn, amelyek biológiai értelemben képesek magukat fenntartani. Magyarország nem ilyen ország” – állapította meg. Hozzátette, a kormány csak úgy javíthat ezen a helyzeten, hogy családbarát környezetet alakít ki. És erre van is fedezet – tette hozzá –, méghozzá az a pénz, amit a nagy multinacionális vállalatoktól vettek el különböző különadók formájában.

Az európaiaké marad-e Európa?

Orbán Viktor a következő évek „vezérkérdésének” nevezte beszédében, hogy az európaiaké marad-e Európa, Magyarország a magyarok országa lesz-e. Ezzel a migrációs hullámra utalt. Megjegyezte: nincs megbízható adat arról, hogy mekkora az európai országokban most muszlim közösség aránya.  Ráadásul ezek a közösségek a befogadó államban nem egyenlő mértékben oszlanak meg a korcsoportok között, „így nehéz megtudni, mi vár ránk”.

A kormányfő idézett egy EU-s szintű felmérést, amely szerint a tagállamok polgárainak 81 százaléka súlyos kérdésnek tekinti a migrációt, és 76 százalék úgy ítéli meg, hogy Brüsszel gyengén teljesített a menekülthullám elleni fellépésben. Ezeket a muszlim közösségeket szerinte nem lehet integrálni az európai társadalmakba, és téved, aki azt hiszi, hogy megoldást jelentenek a munkaerőhiányra.

Orbán azzal érvelt:  egymással ellentétes célú és kultúrájú emberek egy országban nem tudnak egymás mellett élni. mert ebből nem integráció lesz, hanem káosz. „Ezek a közösségek a saját életelveiket és értékeiket erősebbnek tekintik, mint mi a sajátunkat. Ilyen értelemben erősebbek, mint a keresztény közösségek, ezért az átnevelésük nem lehet sikeres” – vélekedett.

Azokra az – elsősorban a német politikusok részéről érkező – vádakra reagálva, miszerint Magyarország nem szolidáris Európával a menekültek kérdésében, a kormányfő kijelentette: a magyar kormány soha nem lehet szolidáris olyan eszmékkel, amelyek „az európai létezést kérdőjelezik meg”. Emlékeztetett: a magyar állam eddig 260 milliárd forintot költött arra, hogy megvédje Európát a migránsáradattól. „Ezzel tartoznak nekünk” – szögezte le.

Soros négypontos terve Orbán szerint

Orbán úgy látja: az Európai Uniónak vissza kell nyernie szuverenitását a „Soros-birodalommal” szemben. Szerinte az emberek véleményével ütköző szövetség alakult ki Brüsszelben, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt.

Hallgatóságának elárulta: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll. Ezek szerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között és fel kell állítani egy európai bevándorolási ügynökséget.

Ezért Orbán úgy gondolja: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben és ezután meg kell reformálni az uniót. Kiállt amellett, hogy Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió államai közé. Hangsúlyozta: történelmi szerződésre van szükség Törökországgal és Oroszországgal. Fontosnak nevezte egy közös európai katonai erő építését, illetve az EU versenyképességének növelését is.

A választások tétje

A magyar kormányfő szerint azért is különlegesek a közelgő magyarországi választások, mert európai tétjük is lesz. „Magyarország megállította a migránsinváziót. Amíg én vagyok a miniszterelnök, a kerítés a helyén marad, határainkat és Európát meg fogjuk védeni. Az ellenzék ezzel szemben kerítést bont, egyetért a migránsok szétosztásával. Ez az ellentét a választás európai tétje” – jelentette ki. A kerítés megőrzéséről szóló szavait nagy taps fogadta.

A kormányfő szerint lesz a választásoknak egy közép-európai tétje is. „A brüsszeli bürokraták és Soros György is abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok. „És akkor mi lesz a határon túli magyarokkal? – tette fel a kérdést. – Akik Magyarországot gyengítik, nem tudnak támogatást nyújtani számukra. Ezért arra kérem önöket, regisztráljanak a választásokra, ne csak szurkoljanak, menjenek fel a pályára is”.

Végezetül leszögezte: a kormánypártok igazi ellenfelei nem az ellenzéki pártok lesznek 2018-ban. „A centrális erőtérrel ők nem tudnak mit kezdeni. Külső erőkkel, Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal kell szemben állnunk. A bunkóssággal szemben eddig higgadt választ adtunk, és erre képesek leszünk a kampányban is” – ígérte a Fidesz elnöke.

A magyar kormányfő a tusványosi beszédét így zárta: „27 éve abban hittünk, hogy Európa a jövő, most azt érezzük, mi vagyunk Európa jövője”.

„Tisztességes” viszony az RMDSZ-szel

A kormányfő a hagyományoknak megfelelően a közönség soraiból érkező kérdésekre is válaszolt. Az egyik az erdélyi magyarok autonómiájára vonatkozott. „A magyar kormány támogatja az autonómiát. A személyes válaszom az: az autonómiát támogatom, jobb híján” – mondta, tapsot aratva.

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy a Fidesz „aktuálpolitikai megfontolásokból”, vagy hosszú távon rendezte viszonyát az RMDSZ-szel. „Az az érzésem, hogy önök jobban tudják a választ, s most vizsgáztatnak” – hangzott Orbán első reakciója. Leszögezte: az erdélyi magyarok választási opcióját tartotta szem előtt az erdélyi politikai partnerek számbavételekor.

„Gondolhatunk bármit politikai elvekről és eszményekről, helyes taktikáról, de egy valamin nincs mit gondolkodni: kire szavaznak az emberek. Mindig is figyelembe kell tartani azt a döntést, amit az erdélyi magyarság hoz meg. Tisztességes, becsületes viszonyt kell kialakítanunk az RMDSZ-szel” – fogalmazott a kormányfő. Szavait előbb néhány füttyszó, majd taps követte.

Arra a kérdésre, hogy "Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?", a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke.

"Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát építsük fel. (.) Jól állunk. Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget" - hangoztatta Orbán Viktor.