Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezi egy múlt heti nyilatkozata miatt a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR). 

A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság uszító jellegűnek találta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó nézeteit. 

Kelemen Hunor a Szabadság kolozsvári napilapban pénteken közölt interjúban kijelentette: "a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at".

Az RMDSZ elnöke úgy vélte: mind a magyarok, mind a románok ugyanúgy tekintenek 1918-ra és az elmúlt száz évre, mint korábban, és ez a következő hónapokban sem fog változni. Megjegyezte, az elmúlt évtizedekben "folyamatosan újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól". 

Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság "sündisznóállásba" zárkózna Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma évében. "El kell mondanunk, mit gondolunk és mit várunk el a román államtól száz év után, de ugyanakkor a másik bőrébe is be kell valamelyest bújni" - vélekedett. Ezért olyan tudományos konferenciákat kell szervezni, amelyeken történészek és szakemberek bevonásával lehet elemezni, kibeszélni és újraértelmezni az eltelt száz évet. Hozzátette: a szövetség kiadványokkal készül felmutatni, hogy mit tett a magyarság az elmúlt száz évben, és mivel járult hozzá Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta a centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt. "Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország" - vélte az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot. 

Panaszt tesznek

A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) közleményben tudatta: az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsnál és a parlamentnél tesz panaszt a kijelentés miatt, mely - értelmezése szerint - kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást. 

A társaság felszólította Kelemen Hunort, hogy mondjon le a parlamenti képviselői mandátumáról, és tisztázza az RMDSZ viszonyát a román állammal. Kilátásba helyezte, hogy - ha ez nem történik meg - kezdeményezi Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását. 

A CNMR úgy vélte: az RMDSZ elnöke az idegen állampolgár szemszögéből belülről támadja a román államot, és elvitatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen. Ezek az intézkedések - a CNMR szerint - a pozitív diszkrimináció határáig mentek, és oda vezettek, hogy a román lakosság elvándorolt vagy elszigetelődött a magyar többségű térségekben. 

A társaság szerint az RMDSZ elnöke e megnyilvánulásával a saját pártja kudarcát próbálja leplezni, hiszen a szövetség politikusai évtizedek óta katasztrofális szociális és gazdasági eredményekkel vezetik a magyarok lakta vidékek önkormányzatait. 

A közlemény Alexandru Cumpănașut, a CNMR elnökét is idézte, aki felszólította a romániai magyarokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni egyes magyar vezetők gyűlöletre és megosztásra irányuló kijelentéseitől, és keressék a harmonikus együttélés lehetőségeit. 

Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseit többen is bírálták a román médiában, miután az interjú megfelelő részét román nyelven is közölte a Hotnews.ro portál.

Porcsalmi Bálint: a kommunikációs űrt magyarellenességgel töltik be

"Hatalmas ökörségnek tartom, hogy egy idézőjeles civil szervezet azért kéri valaki állampolgárságának a megvonását, mert politikai vagy bármilyen jellegű véleménye van, arról nem is beszélve, hogy egy Romániában született ember állampolgárságát nem lehet megvonni" - fogalmazott a Maszol megkeresésére Porcsalmi Bálint. A szövetség ügyvezető elnöke szerint "szomorú, hogy a mai napig van, amiről lehet beszélni és van, amiről nem".

Porcsalmi szerint az RMDSZ és a román állam viszonyának tisztázása értelmetlen kérés: "az RMDSZ és a román állam viszonya egyértelmű és tiszta, a megalakulásunk óta mindig elmondtuk, hogy mit akarunk. Ha a román közvéleménynek nem mondanánk el, hogy mi zavar minket 2018-ban, akkor ugyanez a román közvélemény azt mondaná, hogy kétszínű játékot játszunk". Hozzátette: mivel az államnak nincs sikere, amire a 2018-as kommunikációját építheti, ezt az űrt be fogja tölteni, és nem is hazafias, hanem egyenesen magyarellenes retorikával.

"Ez nem azt jelenti, hogy nekünk hallgatnunk kellene, sőt: oda kellene figyelnünk még inkább, hogy elmondjuk, mi zavar minket, miért nem tudunk ünnepelni. Nem gondolom, hogy valaki elvitatja vagy megkérdőjelezi 1918-at, de nem is tudunk ennek örvendeni, ahogyan annak sem, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban ígérteket száz év múltán sem tartották be" – fogalmazott Porcsalmi Bálint.