Mit szeretnénk a következő száz évben? Markó Béla próbálta megfejteni


-A A+

A természet lágy ölén, darazsakkal küszködve és megígérve, hogy nem bocsátkozik jóslásokba, előadást tartott pénteken a Kárpát-medence jövőjéről a zeteváraljai Edzőtáborban Markó Béla.

A volt szövetségi elnök arra adott feleletet mindenekelőtt, hogy miért nem akarunk ünnepelni a centenáriumon: túl az együttélés nehézségein, az eltérő jövőképek miatt. Az ünneplők egy bizonyos típusú államot akarnak, az etnikai kisebbségek azonban másfélét – még akkor is, ha Klaus Johannis a szászok nevében kijelentette, hogy együtt ünnepelnek a románokkal. Johannis szintén olyan államot képvisel, amelyben mindannyian románok vagyunk, ezt azonban a magyar kisebbség nem így látja – magyarázta a politikus.

„Mi azt akarjuk elmondani, hogy magyarok vagyunk, és együtt ünnepelhetjük nem a múltat, hanem, hogy együtt megyünk előre” – mondta Markó, rátérve arra is, hogy olyan közös Európára van szükség, amelyben a nemzetállamok ugyan nem szívódnak fel, de erősen decentralizálttá válnak sajátos autonómiákkal, egy közös centrummal, Brüsszellel.

A Kárpát-medencében korábban olyan államszerveződések kialakítása volt az egyik jövőkép, amelyik több kultúra együttélését teszi lehetővé, ezt azonban akkor nem vették komolyan. Az önrendelkezés elvét eleinte követték, de aztán letértek róla – mondta az előadó. Szerinte Erdélyben olyan közigazgatási berendezkedés és törvények kellenének, amelyek az együttélők egyenlőségét biztosítják, száz éve azonban már eleve olyan államokat hoztak létre, amelyekben az etnikai konfliktusok kódolva voltak.

Markó felidézte: 1989-ben, okulva egy centralizáló, homogenizáló rezsim tapasztalataiból, és abból, hogy a román monarchia sem jelentett megoldást korábban, a közösség tudta, hogy vízióra van szükség, gondolni kell valamit a jövőnkről. „Ez a jövőkép nem a nemzetállamról szólt, hanem arról a közös Európáról, ahol a határok légiesülnek, a nemzetállami görcsök pedig feloldódnak” – fogalamzott. Emlékeztetett: Románia integrációját a NATO-ba és az EU-ba ezért támogatta az RMDSZ, erről konszenzus volt nemcsak a romániai politikai életben, hanem a térség országaiban is.

Most azonban ez a közös jövőkép látszik megrendülni vagy akár összeomlani: „a térség országai, Magyarország is erős nemzetállamokat építenek, míg a kilencvenes években ez főbűnnek számított volna” – fogalmazott Markó kiemelve azt is, hogy a magyarországi példa sem más mint a romániai, illetve, hogy ebben Brüsszel is felelős, mert egységesíteni akart. „1919-ben már elkezdtek nemzetállamokat építeni, és ebből nem származott más, mint háború, vér, szenvedés. Romániában sem lehet ez sikertörténet.”








EZT OLVASTA MÁR?

X