Több szálon kell összekötni Magyarországot és Romániát – nyilatkozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kolozsváron, a Teodor Meleșcanu román kollégájával hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A külügyminiszterek a két ország közötti kapcsolatokról és az ukrán oktatási törvényről nyilatkoztak.

Teodor Meleșcanu román külügyminiszter elmondta, a hétfői munkamegbeszélés hosszabb folyamat része, amely a visegrádi négyek találkozóján folytatódik tíz nap múlva, Szijjártó Péter meghívására. A felek a két ország kétoldali kapcsolatairól folytattak párbeszédet, különös hangsúlyt fektetve a gazdaságra. „Mindkét fél részéről rendkívüli figyelmet játszik a kisebbségek jelenléte, és érdek a kölcsönösség elve ezen a területen” – fogalmazott Meleșcanu. 

Az ukrán oktatási törvény közös probléma

Beszélgettek az új ukrán oktatási törvényről is, megállapították, hogy a kisebbségek anyanyelvű oktatásához való jogát korlátozza – tette hozzá a külügyminiszter. „Üdvözöljük Ukrajna azon bejelentését, hogy a Velencei Bizottság ellenjegyzését kéri, és azt is, hogy az európai biztonsgi és együttműködési szervezet részéről is beavatkozást igényeltek” – fogalmazott Meleșcanu, aki bátorítja a kijevi hatóságokat az együttműködésre minél több szervezettel, hogy megoldást találjanak a helyzetre.

Az ukrán féllel is szorosan együttműködnének – hangzott el. Románia és Magyarország energetikai, vasúti és autópályával való összekötéséről is beszélgettek Szijjártó Péterrel – mondta Meleșcanu, aki szerint a találkozó nyitott, őszinte és előremutató volt. 

Magyarország külgazdasági és külügyi minisztere elmondta, rövid idő alatt ez a harmadik találkozója a román külügyminiszterrel, de ez nem furcsa, hiszen a két országot sok szál köti össze, különösen a kisebbségek tekintetében. „Az elmúlt egy hónap eseményei megmutatták, hogy vannak közös érdekeink, amelyeket közösen ellépve tudunk érvényesíteni” – mutatott rá Szijjártó.

Magyarország stratégiai kapcsolat kialakításában és fenntartásában érdekelt – mondta a külügyminiszter, aki kiemelte: az ukrán oktatási törvény módosítása nyomán kialakult helyzet hangsúlyt nyert a hétfői beszélgetésen. „Hiába kértük többször is, hogy ne fogadják el, az ukrán ok végül elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan sértő törvényt” – fogalmazott, hozzátéve, a románok és magyarok közös fellépése ez ellen fenn fog maradni.

Az elfogadott törvény az európai társulási megállapodásnak mond ellent – emlékeztetett Szijjártó Péter. Miután a társulási megállapodást Románia és Magyarország is támogatta, hátbaszúrásnak tekintik az törvény elfogadását – amely ugyanakkor az ukrán alkotmánynak is ellentmond, hiszen diszkriminatív a kisebbségekkel szemben. Az ukrán nyelvtörvény és állampolgársági törvénye is változtatás előtt áll: ha előbbit elfogadják, jelentősen csökken a román és magyar kisebbség anyanyelvhasználatának lehetősége, hiszen húsz százalékra csökkenne a kisebbségi médiumokban az anyanyelvi adások aránya. Az ez elleni közös fellépés erős jelzés az ukrán parlament irányába – mondta a magyar külügyminiszter.

Budapest-Kolozsvár gyorsvasút épül

A magyarországi román és romániai magyar kisebbségekről elmondta: a nemzeti közösségekre a román féllel együtt emberi erőforrásként tekintenek, ezért fogadta örömmel, hogy Liviu Dragnea megígérte Orbán Viktornak: megoldják a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét. Az autópálya-összeköttetések száma megduplázódik: egyről kettőre nő – emlékeztetett Szijjártó. „Ez egy szégyenteljes helyzet, ezért reméljük, hogy a tíz, jelenleg csak hétvégenként üzemelő határátkelőkből minél több nyitva lesz” – jelentette ki.

Az európai közlekedési fejlesztések elsősorban a vasútra érvényesek, a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét ezért Magyarország is támogatja. Remélik, ez a két főváros összekötésének első lépése lesz. Az energiabiztonságról elmondta: 2019-ben jelentős mértékű földgáz szállítására lesz lehetőség Romániából Magyarországra. Jobb sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat generálni – zárta Szijjártó.