FRISSÍTVE: Az RMDSZ Nőszervezete szombaton, Marosvásárhelyen tartotta tisztújító küldöttgyűlését. További két évre újra Biró Rozália elnöknek szavaztak bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. 

Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei Nőszervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd azt hangsúlyozta, hogy a mai nap legfontosabb üzenete számukra az, hogy a szervezet tagjaival ismét együtt lehetnek, és együtt tervezhetnek tovább. 

'Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy november 25. a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja. Nem hiába választottuk ezt a napot rendezvényünk időpontjának, a továbbiakban is részt kívánunk venni az agresszió elleni harcban'- mondta Csép Andrea. 

Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke videóüzenetben üdvözölte a küldöttgyűlés tagjait. Köszönetét fejezte ki az RMDSZ Nőszervezetének, hogy az egyik legaktívabb szervezetként van jelen Európában. ,,Arra biztatlak, hogy folytassátok a Nők Elleni Erőszak Elleni kampányotokat! Az Európai Néppártnak és az RMDSZ-nek szilárd talajon kell állnia, hogy megbirkózhasson a jövőbeli kihívásokkal. Sok sikert kívánok ehhez!'- hangzott el. 

A köszöntő beszédek sorában Dorina Grunfeld a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és Maria Precup a Szociáldemokrata Párt (PSD) nőszervezetének képviseletében szólalt fel. 

Sikeres kampány

Biró Rozália elnöki beszámolójában a nőszervezet közösségépítő szerepére hívta fel a figyelmet, majd rövid történeti áttekintést követően úgy fogalmazott, a szervezet negyedik éve a felnőtté válás éve, amikor olyan nagy horderejű témával tudtak foglalkozni, mint a nők elleni erőszak. 'Olyan kampányt tudtunk együtt kialakítani, amely mozgalommá nőtte ki magát. Annak a gyermeknek vagy családtagnak, aki erőszakot szenvedett el, segítségre van szüksége. Ki más lehetne ilyen helyzetben megértőbb, mint mi nők?' - fogalmazott az RMDSZ Nőszervezetének elnöke. 

Hegedüs Csilla beszédében fejlődésre ösztönözte az Országos Küldöttgyűlés résztvevőit. 'Építsünk a NEEEM-mozgalomra és bővítsük ezt a kört, legyünk mi az élő lelkiismeretei ennek a szervezetnek, mert nálunk jobban senki sem tudja, hogy mekkora baj van az erdélyi társadalomban.' Hozzátette, a Nőszervezetnek történelmi feladata van, amely azt jelenti, hogy segíteniük kell azoknak a nőknek, akik közéleti szerepet szeretnének vállalni Erdélyben. 'A jövőben 2018-hoz a Nőszervezet másként kell hozzáálljon, mint a román politikai pártok. Meg kell fogalmaznunk, hogy mi lesz a jövőnk az elkövetkező 1000 évben. Egy egészséges, nyitott és toleráns Erdélyt kell építenünk azért, hogy gyermekeink itthon maradjanak. Ezért elsősorban nekünk kell elmondani azt, hogy miként fogjuk felépíteni az elkövetkező 1000 évet '- hangzott el felszólalásában. 

Kelemen Hunor az adópolitikáról és a jogállamiságról

Fontosnak tartja az RMDSZ Nőszervezetének munkáját – emelte ki és mondott köszönetet a szervezet szombati küldöttgyűlésén Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint időről időre érdemes és kötelező is megvizsgálni a dolgok menetét, azt, hogy merre halad az ország, hol áll Románia egy évvel azt követően, hogy parlamenti választásokat nyert a PSD, hogy az ALDE-val közösen kormányoz. Úgy véli, kétségkívül jó és pozitívum, hogy gazdasági növekedés van, hogy a nyugdíjak és a bérek is nőnek – még akkor is, ha nem olyan ütemben, ahogyan azt az állampolgárok elvárnák.

A helyi önkormányzatoknak sikerült olyan programokat elindítaniuk, pályázatokat megnyerniük, amelyek a következő három esztendőben jelentősen javíthatnak a helyi közösségek életén. „De vannak olyan szegmensek is, amelyekkel nem vagyunk megelégedve. Beszélnünk kell ezekről is, hiszen mindaz, ami történik, a közelebbi és távolabbi jövőt is meghatározza. Meg kell értenünk azt is, hogy mi van az új fiszkális politikával, hogy miért csinálja azt a kormány, amit tesz, a szövetség ugyanakkor nem ül tétlenül, korrekciós javaslatokat is megfogalmazott” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

Mint rámutatott: az e heti bizalmatlansági indítvány vitáján is elmondta, a neoliberális adópolitikának sérülékeny részei is vannak: mert az jó, hogy 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, viszont ez azzal is jár, hogy jelentős forrásoktól esnek el az önkormányzatok, kisebb és közepes méretű városoknak kell bezárniuk intézményeiket, átalakítaniuk, karcsúsítaniuk szolgáltatásaikat. „Ezért kérjük mi azt a kormánytól, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban otthon maradjon. Ez a kérésünk a helyi pénzügyi autonómiának és a szubszidiaritás elvének is megfelel. De meggyőződésünk, szükség van további megoldásokra is, például az ÁFÁ-ból még többet kellene az önkormányzatoknak visszaosztani” – tette hozzá.

A szövetségi elnök nem tartja szerencsés helyzetnek azt sem, hogy a terheket a munkaadóról a munkavállalókra akarja áttenni a kormány, hogy fel akarja rúgni a szolidaritást, amely az elmúlt fél évszázadban Európában, a jóléti államokban kialakult, amely szerint munkaadónak és munkavállalónak egyformán kell a társadalombiztosítási terhet viselni: „ha később kiderül, hogy emelni kell a társadalombiztosítási adókat, mindez csak a munkavállalót fogja érinteni, ami így a nettó bér csökkenéséhez is vezet. Van még idő és lehetőség újragondolni a fiskális politikát.”

Bosszantónak tartja, hogy eltelt egy esztendő, de kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy visszaállítsa a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, még több konfliktust teremtett, és félreértéseket generált, amikor hozzányúlt ezekhez a kérdésekhez. Ma mindenki jogállamról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszél, de az az érzése, hogy mindenki mást ért ez alatt – emelte ki az RMDSZ elnöke.

„Akkor, amikor mi erről beszélünk, a törvények tiszteletére és betartására gondolunk, mert mindaddig nem lehet jogállamiságról, a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, amíg nem tartják be a törvényeket. Senkinek semmilyen bántódása nem esik amiatt, senkit sem vonnak felelősségre azért, hogy az oktatási törvényt mindmáig nem tartják be, hogy leállt a restitúció, a kommunisták által elrabolt, elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának folyamata. De Románia arra sem hajlandó, hogy figyelembe vegye az Alkotmánybíróság több mint ötven, büntetőtörvénykönyvvel és perrendtartással kapcsolatos döntését" – magyarázta.

A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – emelte ki Kelemen Hunor. Felszólalásában elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából.

„A marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni. Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk. A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba" – fogalmazott a politikus.

2018 el fog múlni: nem szabad sündisznóállásban végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni: „mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként.”

Együttműködnek az egyházakkal

A küldöttgyűlést megelőzően az RMDSZ Nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni. 

A tisztújító küldöttgyűlés döntött a tizenegy tagú elnökség tagjairól: Biró Rozália elnök és Hegedüs Csilla ügyvezető elnök mellett Lőrincz Helga Közép-Erdélyért felelős alelnök, Lőrincz Csilla Székelyföldért felelős alelnök, Major Melinda Partiumért felelős alelnök, Tudor Veronka Kárpátokon kívüli területekért felelős alelnök, Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök, Bálint Margit Európai ügyekért felelős alelnök, Kovács Irénke pedagógusokért felelős alelnök, Csép Éva Andrea szociális és családügyekért felelős alelnök, Bogya Anna ifjúságért felelős alelnök lett. 

A küldöttgyűlés után a résztvevők a marosvásárhelyi Színháztéren gyertyagyújtással emlékeztek meg az erőszakot elszenvedett áldozatokról - tájékoztat az RMDSZ közleménye.