"2018-ban is az a feladatunk, hogy nap mint nap építsük közösségünket. Egy percig sem szabad azt gondolnunk, hogy elegendő az a politizálás, amelynek a közösségépítés nem fontos eleme. Az RMDSZ felelőssége az, hogy a centenárium évében ne bátortalanodjanak el, ne ijedjenek meg a kihívásoktól a magyar emberek" − hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének csütörtöki küldöttgyűlésén.

Az elmúlt hónapok során sok mindent megtapasztalt a magyar közösség és a Szövetség is, sajnos sok olyat is, amelyről úgy gondolta, hogy már a múlté. Időnként azt látni, a múlt árnyai visszatérnek, velük együtt a rossz reflexek is − kiderül: akkor, amikor baj van, ebben az országban elhalasztják a megoldáskeresést, helyette bűnbakot keresnek, amely bűnbak sokszor a magyar közösség − mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. „Ilyen körülmények között kell nekünk ma tervezni és stratégiát alkotni 2018-ra, továbbá a következő évekre is felkészülni. Olyan körülmények között kell nekünk az önkormányzatokban és a parlamentben is dolgozni, amikor úgy érezzük: a nagy áttörés nem történik meg ezekben az években, sem akkor, amikor a kisebbségi jogokról, a nagy beruházásokról és közpolitikákról, de akkor sem, amikor az állam berendezkedéséről, a különböző intézmények egyensúlyról beszélünk” − tette hozzá.

Mint fogalmazott, lassan tíz esztendeje hánykolódik az ország, nincs olyan közös cél ma, amely összefogná a társadalmat. A alapértékeket és alapjogokat különböző ürüggyel és érvekkel megkérdőjelezik: „egyetlenegy olyan kérdés nincs ma, amelyben meg tudnának egyezni a politikai pártok. Nincs konszenzus abban, hogyan nézzen ki ez az ország tíz év múlva, ami a történelmi régiókat illeti, de megoszlanak a vélemények egy autópálya nyomvonaláról is, amely összeköthetné Erdélyt Európával és a történelmi régiókat egymással.”

Ilyen körülmények között találnak a magyarellenességben közös hangot a román politikusok, ilyen körülmények között kell az RMDSZ-nek is kimértnek, okosnak, következetesnek lennie, megvédenie mindazt, amit 27 év alatt sok munkával elért és megszerzett − véli Kelemen Hunor. Meggyőződése, hogy a Szövetségnek olyan perspektívát és jövőképet kell felrajzolnia, amely reményt ad a magyar embereknek, amely felmutatja: a kisebbségi jogokban − ha apró, kis lépésekben is, de − előre lehet lépni. A marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetére kitérve rámutatott: a képviselőházban és a szenátusban is elfogadták a Szövetség módosítását, amely azt szolgálja, hogy törvény által lehessen létrehozni kisebbségi oktatáshoz tartozó iskolákat. Sajnos azt tapasztalni, sok esetben visszaél jogkörével egy önkormányzat, ha magyar iskolákról van szó. Abban bízik, a Szövetség módosítása jó példaként szolgál arra is, hogy bebizonyítsák, ha nehéz körülmények között is, de lehet alkotni, építkezni, az RMDSZ tudja, mit akar, merre kell haladnia.

A párbeszédnek nincs alternatívája

Fenn kell tartani a párbeszédet a román politikával, 27 év után nincs alternatívája ennek − nyomatékosított beszédében Kelemen Hunor. Olyan körülmények között is feladat kell legyen ez, amikor sokkal jobban irritálják a román társadalmat bizonyos kérdések. „Ezért tartjuk fenn parlamenti együttműködési megállapodásunkat a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, decemberben pedig kielemezzük a közös munkát. Ez nem jelent kormányzást, nem jelent többet annál, mint lépésről lépésre, törvénytervezetről törvénytervezetre haladni, s megszavazni és támogatni azokat a törvénytervezeteket, amelyekről úgy gondoljuk, a közjót, a közös és a magyar ügyet szolgálják, és elutasítani azokat, amelyek nem a közjót, nem az általános érdeket szolgálják. Így járunk el helyesen” − érvelt.

"Az Európai Uniót teszi szegényebbé az, ha eltűnik egy kisebbség"

A Minority SafePack kapcsán kijelentette: itt az idő és a helyzet arra, hogy az őshonos kisebbségek problémáját jogosan és tisztességesen lehessen felmutatni az EU-ban: „erőt és értéket képviselünk. El kell hitetnünk, hogy ennek az 50 milliós közösségnek a kérdése nemcsak kulturális, hanem biztonságpolitikai, gazdasági és humanitárius kérdés is. Az Európai Uniót teszi szegényebbé az, ha eltűnik egy kisebbség, annak vallása és kultúrája. Ezt a fejezetet tehát meg kell nyitnia az Uniónak, nekünk pedig az a felelősségünk, hogy felmutassunk: van egy ilyen probléma, amellyel eddig nem foglalkozott, amellyel foglalkoznia kell!”

Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke politikai beszámolójában az oktatási, gazdasági és a Maros Megyei Tanács legfontosabb projektjeiről beszélt. „Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete számára az elmúlt időszak egyik legfontosabb kihívása a Minority Safepack európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtése volt. Örömmel jelentem be, hogy több mint negyvenötezer Maros megyei támogatta aláírásával a kisebbségügyi kezdeményezést. Az elmúlt közel három hónapban több mint húszezer magyar háztartásba látogattunk el a megyében” – mondta Péter Ferenc.

Markó Béla volt szövetségi elnök beszédében arra biztatta az RMDSZ Maros Megyei Szervezetét, hogy önbizalommal és bátorsággal politizáljon, hiszen a szervezetnek erős, ütőképes, jól felkészült fiatal csapata van. „Maros megyében a szövetségnek a legnagyobb és legerősebb politikai szervezetként minden fontos politikai kérdésben elsőként kellene megszólalnia és irányt mutatnia” – hangsúlyozta Markó Béla.