Első házként elfogadta hétfőn a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt módosító tervezetet. Az ellenzék tiltakozott az "erköcstelen" módosítások ellen.

Megszavazta a képviselőház hétfőn azt a törvénykezdeményezést, amely semmisnek minősíti az Orszégos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait, amennyiben azokat 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták.

A korrupcióellenes intézmények egyikeként működő, a választott tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló ANI több mint ötven törvényhozó (képviselő vagy szenátor) ellen indított eljárást arra hivatkozva, hogy a 2003-ból származó, a korrupciós cselekményeket büntető törvény alapján érdekellentétnek számít a családtagok alkalmazása a parlamenti irodákban. Más politikusokat tisztséghalmozás miatt, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg törvényhozói mandátumuktól.

A most elfogadott, "jogorvoslatinak" nevezett törvénytervezet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az ANI-határozatok semmisnek nyilvánításával megszünteti az összeférhetetlenségen vagy érdekellentéten ért törvényhozók három évre szóló eltiltását a köztisztségek viselésétől.

A kezdeményező Florin Iordache szociáldemokrata képviselő - a februári korrupcióellenes tüntetések idején lemondatott volt igazságügyi miniszter - egy tavalyi alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely megállapítja: 2013 előtt ellentmondásosak voltak a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek - bár a vagyonnyilatkozat mellett érdeknyilatkozat közzétételére is kötelezték őket - 2013-ig nem büntették honoráriumcsökkentéssel az érdekellentéten ért törvényhozókat.

Tiltakozik az ellenzék

A parlament tavasszal módosította az érdekellentétként ismert korrupciós bűncselekmény meghatározását, és azokra az esetekre korlátozta a tisztségviselők büntethetőségét, amikor hivatali tevékenységük révén saját magukat vagy - másodfokú rokonságig terjedő - családtagjaikat juttatják vagyoni haszonhoz. A büntető törvénykönyv (Btk.) 301. cikkében körülírt bűncselekmény azóta nem érdekellentétként, hanem "a tisztség felhasználása egyes személyek előnyben részesítése érdekében" elnevezéssel szerepel a román büntetőjogban.

Az ellenzéki alakulatok szerint a tervezet "erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes", és nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus keretében megfogalmazott ajánlásait. A tervezet ügyében a végső döntést a szenátus hozza meg.