Sepsiszentgyörgy civil szervezetekre bízza a szociális feladatok ellátását és ehhez pénzforrást is biztosítanak vázolta fel a város szociális politikájának lényegét Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, a civil szervezetek sokkal eredményesebben és emberközeli módon tudják ellátni a szociális feladatokat.

Hozzátette: kidolgoztak egy rászorulókat célzó felzárkóztatási programot, ám ennek megvalósítása meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért Európai Uniós forrásokat keresnek a kivitelezéshez.

Antal Árpád rámutatott, hogy néhány éve első lépésként a Csíki negyedi éjszakai szálló működtetését bízták a Máltai Szeretetszolgálatra és ez a folyamat, kezdete mert az ingyenkonyha és az idősek otthona működtetését is át szeretnék adni civil szervezeteknek, természetesen az önkormányzat biztosítja a működési költségeket. Ez a két intézmény átadásának egyelőre az az akadálya, hogy uniós forrásokból újították fel őket és öt évig a működtetést sem bízhatják másra.

A szociológus végzettségű sepsiszentgyörgyi polgármester ugyanakkor bírálta a kormányok szociális politikáját, amelyek miatt egyre nagyobb a szakadék a társadalmi osztályok között, évről évre többen szorulnak segítségre, eközben a külföldről érkező támogatások csökkennek. Antal Árpád szerint az 1989 utáni kormányok elhibázott az a közpolitikája miatt nő a rászorulók száma, hiszen azt bátorították, hogy a szegényebbek vállaljanak több gyereket. „A romániai kormányok 1989 óta osztogató politikát folytatnak, holott minden szociális támogatásra fordított egy euró újabb egy euró költséget jelent, miközben a munkahelyteremtésre fordított egy euró négy- öt euró bevételt generál az államkaszának”, mutatott rá az elöljáró, aki szerint a döntéshozók nem hosszútávra terveznek, csak kormányzati, vagy parlamenti ciklusokban gondolkodnak.

Az egyre mélyülő társadalmi szakadék másik oka, hogy kiszámíthatatlan a törvénykezés, véli Antal Árpád, aki szerint az önkormányzatok mellett a civil szervezetekre hárul a szociális feladatok nagy része. Ehhez képest csupán idén két esetben vonták meg a kormányfinanszírozást a civilektől. Egyszer az otthoni beteggondozásra szánt összegeket vonták meg, majd megszüntették azt a lehetőséget, hogy hátrányos helyzetűeket foglalkoztató civil szervezetektől, illetve védett műhelyektől már nem lehet terméket vagy szolgáltatást vásárolni, hanem a vállalkozások és intézmények a fogyatékkal élők foglalkoztatása helyett kirótt illetéket be kell fizessék az államnak. Ezzel az aktív civil szervezeteket és szociális feladatokat is ellátó történelmi egyházakat hozták nehéz helyzetbe.

Hetente 500-600 családot látnak el

A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Puskás Bálint volt alkotmánybíró példaértékűnek nevezte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a civil szervezetek együttműködését, aminek eredményeként a civilek más pénzforrásokat is tudnak rendelni a városháza által biztosított működési költségekhez. Puskás Bálint emlékeztetett, hogy a Máltai Szeretetszolgálat 1991-es indulásakor öt évig kértek anyagi támogatást a német kormány képviselőitől, azt remélve, hogy ezidő alatt talpra állnak. Ez viszont nem történhetett meg mert évről évre nő a rászorulók száma.

A Máltai Szeretetszolgálat csupán Kovászna megyében 500-600 családot lát el hetente, havonta élelemmel és más támogatással. Az ünnepek környékén pedig 2000-re terjesztik ki a támogatottak körét, de ennél jóval nagyobb a rászorulók száma. A civil szervezetek viszont egymással egyeztetve más-más  személyeket támogatnak.