Az igazságügyi törvényeket módosító tervezetek pozitívuma, hogy világosan szétválasztják az ügyészek és bírák tevékenységét, illetve szigorítanak a felelősségre vonásukon – véli Bányai József. A kolozsvári ügyvéd ugyanakkor értelmetlennek, alkotmányos szempontból aggályosnak tartja az ügyészekre és bírákra „szakosodott” ügyészségi részleg létrehozását.

A hazai igazságügyi rendszer korrekciójára kétségtelenül szükség volt, de az igazságszolgáltatás működéséről szóló törvények „ilyen mértékű és minőségű” módosítására semmiképpen nem – állapította meg Bányai József. A kolozsvári ügyvédet arra kértük, fejtse ki véleményét a szenátus által ezen a héten döntő házként elfogadott törvénycsomagról.

A bírák függetlensége nem hasonlíthat az ügyészekére

A jogász szakember az eddigi jogszabályokhoz képest előrelépésnek tartja, hogy szigorodik az ügyészek és bírák felelősségre vonása. Az új törvény ugyanis nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé teszi, hogy az állam kártérítési eljárást indítson azon ügyészek vagy bírák ellen, akik "rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból" hoznak helytelen döntéseket.

„Ez az előírás a bíró és ügyész kollégákat arra fogják sarkalni, hogy munkájukat ne csak a saját lelkiismeretük erősítse. Az eddigi tapasztalat az, hogy az eddigi módszer nem mindenki számára volt eléggé meggyőző erejű” – állapította meg Bányai József.

Az ügyvéd pozitívumnak tartja azt is, hogy a módosított törvények világosan elkülönítik a bírák és az ügyészek tevékenységét. „A bírák és ügyészek két teljesen különböző testületet alkotnak. A bírák függetlensége nem hasonlíthat az ügyészekére, akik a vád irányában elkötelezettek. Ebből a szempontból az elmúlt rendszer élte túl önmagát, amikor a kettő szorosan összefonódott” – magyarázta.

Bányai József szerint az ügyészek helyzete „sérülékenyebbé vált” azáltal, hogy módosított törvény nem szavatolja már a függetlenségüket, mint eddig. Emellett egy ügyész felettese ezentúl nem csak az adott bűnvádi eljárás jogi hiányosságaira, hanem az esetleges megalapozatlanságára hivatkozva is felülbírálhat egy dossziét.

„Másrészt valami korrekcióra szükség volt, mert az utóbbi idők bebizonyították, hogy az ügyészek bántatlanul vissza is tudnak élni helyzetükkel. Mondanék egy példát is: a Mikó-ügy nyomozati szakában egyik gyanúsított házastársának vagyonára is zárlatot rendeltek el, bár anyagi kár nem keletkezett” – részletezte a jogász szakember.

A konzultáció a CSM-vel formális volt

Bányai József úgy véli, a törvénycsomag kidolgozásának és elfogadtatásának módja támadható. Köztudott ugyanis, hogy a három tervezetet a bírák és az ügyészek szakmai és érdekvédelmi testülete, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte. Az ügyvéd szerint a jogszabályok kezdeményezői inkább csak formálisan kérték ki a CSM véleményét. „Pedig a kérdéskör sokkal fontosabb annál, hogy egy ilyen fajsúlyú szakmai testülettel ne legyen teljes az egyetértés. Még akkor is, ha ez a testület is elég távol áll a tökéletességtől” – jegyezte meg.

Bányai József ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a CSM leginkább azért ellenzi a tervezeteket, mert növeli a bírák és ügyészek számonkérhetőségét, vagyis a rendszer „védekezési reflexből” ellenáll a változásoknak. „Nem vártam, hogy örüljenek az újításnak, de az nem folytatható, ami eddig volt. Meg kell érteni és értetni, hogy ez a testület sincs a törvények felett és létezik a számon kérhetőség” – fogalmazott.

Alkotmányossági és hitelességi aggályok

Az ügyvéd leginkább azt a törvénymódosítást tartja támadhatónak, amely szerint külön ügyészségi részleg vizsgálja ezentúl az ügyészek és bírák által elkövetetett összes bűncselekményt. „Ennek nem látom értelmét. Mindenki számára ugyanaz a nyomozóhatóság dukál. Ilyen alapon létre lehetne hozni egy külön ügyészségi részleget az ügyvédek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására is” – jelentette ki Bányai József, aki szerint ez a módosítás alkotmányos szempontból is aggályos.

A kolozsvári ügyvéd elsősorban a törvénycsomag kidolgozóinak hiteltelenségével magyarázza azt a tiltakozási hullámot, amelyik a három tervezet parlamenti elfogadását kísérte. „Nem tudok eltekinteni az érintettségi esetektől, és valószínű, hogy a személyes érdekek ezúton történő keresztülvitele nagy és maradandó károkkal fog járni” – állapította meg arra utalva, hogy a nagyobbik kormánypártot egy büntetett előéletű, bűnvádi per és eljárás alatt lévő, a kisebbiket egy bűnvádi per alatt lévő politikus vezeti.