Az RMDSZ a szülőföld megőrzéséért dolgozik, nem támogat az erdélyi magyarságot megosztó, a szülőföld feladásával számoló szórványstratégiát - hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén.

A politikus arra reagált, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) múlt heti ülésén Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek "kontrollált visszavonulásának", "önkéntes területfeladásának" a lehetőségét vetette fel. Szász Jenő beszédéről elsőként a maszol.ro számolt be a KMKF ülése után.

A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ segíti a szórványban élőket a szórványkollégiumok és a szórvány-Székelyföld partnerség működtetésével. Az elköltöztetés gondolatának felvetése felelőtlenség Kelemen szerint. Úgy fogalmazott: „ha elvész a szórvány, akkor előbb-utóbb szórvány lesz a székelység is. Őket hova fogják költöztetni, a Hargitára? És amikor ott is elszórványosodnak, a medvék többen lesznek, mint a magyarok, akkor őket hova költöztetik? Szerintem ezt megnyitni butaság, felelőtlenség".

Kétharmados kormánytöbbség és erőtlen ellenzékkel nehéz az RMDSZ-nek partnereket szereznie, de még így is az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítése a feladata, az alkotmánymódosítás és a közigazgatási átszervezés esetén – hangsúlyozta.

A 2012-es esztendő Ezüstfenyő Díjainak kiosztásával kezdődött a szombaton, Marosvásárhelyen megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsának értekezlete. Először csúszott át az év elejére e díjak kiosztása, így tehát 2013-ban kétszer fog díjat átadni az RMDSZ – mutatott rá Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a Kultúrpalota nagyszínpadán sorra adta át Gyarmathy János és Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászművészek alkotását. A díjazottak: Asztalos László, Bálint Erzsébet, dr. Béres István László, Csehi Árpád, dr. Illyés István, Farkas Zoltán, Ferkő Jenő, dr. Gudor Kund Botond, Hajdó Levente, Illyés-Tóth Sándor, Kerekes Sándor, Khell Levente, Lőrincz Zsigmond post mortem, Márton Benjámin, Márton István, Muresán Ildikó, Muzsnay Árpád, Novák Károly Eduárd, Ostváth Csaba, Schreiber István Ferenc, Szombatfalvi Török Ferenc, Varga András, Villand Ernő László, Vitályos Barna.

„A legutóbbi SZKT-n még létezett egy halvány reménysugár a szövetség kormányzati szerepéről. Ez azóta szertefoszlott, most pedig arra vagyunk berendezkedve, hogy ellenzékből politizáljunk, és egy olyan 70 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalícióval állunk szemben, amelynek a mi szavazatainkra nincs szüksége. Így kell megőriznünk eddig megszerzett jogainkat, és meg kell próbálnunk tágítani ezek körét annak érdekében, hogy a szülőföldön való lét XXI. századhoz méltó életfeltételei meglegyenek” – mondta a szövetségi elnök.

Mindezzel együtt az RMDSZ-nek határozottan el kell mondania, hogy mit gondol az alkotmány módosításáról – jelentette ki. Szerinte fontos az alkotmány módosításakor szétválasztani a képviselőház és a szenátus hatásköreit, korlátozni kell a sürgősségi kormányrendeletek és a parlament előtti felelősségvállalás általi döntéshozatalt. Az RMDSZ kitart a nemzetállamra vonatkozó kifejezést tartalmazó egyes cikkely módosítása mellett, mert az nem felel meg a romániai valóságnak, a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként kell elismertetni – mutatott rá Kelemen Hunor.

Kelemen szerint „a jelenlegi nyolc fejlesztési régió csődtömeg”. Az RMDSZ szakértői több tervezetet is készítenek, amelyeket az önkormányzati tanácsok tanácskozásán mutatnak be március elején, Kolozsváron, a szövetség pedig csak egy széleskörű egyeztetés után hoz politikai döntést a saját elképzeléseiről.

A székely zászló kitűzéséről Kelemen elmondta, még nem lehet tudni, hogy ártott, vagy használt az erdélyi magyar közösségnek az, ami a közösségi szimbólumok használata kapcsán történt.

„Nem tudjuk, hogy a magyarországi politikusok nyilatkozatai eredményesebbek-e, mintha diplomáciai úton folytattak volna párbeszédet. A segítségnyújtást ebben az ügyben köszönjük, ha az szolidaritásból és önzetlenségből fakad, de ennek ellenére nem árt, ha szólnak nekünk, kapaszkodjunk meg, amikor segítség érkezik. A közösségi szimbólumok használatát a törvény nem tiltja, nekünk bölcsen, ám határozottan kell képviselnünk ezt az álláspontot úgy, hogy a racionalitás keretei között tartjuk a témák” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, hozzátéve, hogy egyetlen rossz politikai pillanat elég ahhoz, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek korlátozzák a magyar nyelv használatát, vagy a kettős állampolgárok státusát.

„Nem nevezem anyaországnak Magyarországot”

A politikai beszámolót követő hozzászólásában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is Budapestnek üzent. "Engem nem nagyon érdekel az, hogy jövőre a magyarországi választásokon melyik párt kap több szavazatot Erdélyben. Minket az kell érdekeljen, hogy ne gyűrűzzön be a magyarországi kampány ide, és ne rontsa a közhangulatot, és legyen jó eredményünk az európai parlamenti választásokon" – hangsúlyozta, A Budapesten elhangzott szórványkitelepítés ötletével  kapcsolatosan Borbély úgy fogalmazott: az RMDSZ-nek van szórványstratégiája, meg tudja védeni a szórványt, nincs szüksége arra, hogy mások jöjjenek és megmondják, hogy mit kell tennie.

Péter Ferenc szovátai polgármester azt emelte ki hozzászólásában, hogy a sajtó a székely zászló kitűzéséről érdeklődött nála, egész nap szólt a telefonja és az újságírók kérdéseire válaszolgatott, ahelyett, hogy a feladatát végezte volna. „Tele van a média olyanokkal, akik csak politikai szemmel nézik a régiós átszervezést és nem szakmailag. A székely zászló ügyben egész nap válaszolgattam az újságírói kérdésekre, de szerintem ennyi energiát nem ért meg. Mikor végzem a feladatomat a közösség ügyében?” – sorolta a kérdéseit Szováta elöljárója.

A vajdahunyadi Takács Aranka szintén a szórványkitelepítés ötletére reagált, amikor azt kérdezte, hogy a Hunyad megyei magyarokat vajon hová akarnák telepíteni. „Nem nevezem anyaországnak Magyarországot, mert egy anya nem így viselkedik a gyermekeivel” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ilyenszerű kijelentések, ha nem is fognak megtörténni, megingatják a szórványban élőkben a megmaradásba vetett hitét, erősítik a beolvadást.

Katona Ádám hozzászólásában hozsannának nevezte mindazt, amit az előtte szólok megfogalmaztak. Ahogy mondta, előre kell nézni, és nem azzal áltatni magunkat, hogy „egy kezdő pártocskát sikerült legyőzni. Globálisan nem úgy állunk, ahogy Kovászna helyzete” – mondta. Katona Ádám szerint Székelyudvarhely ex-polgármerstere „elbőgte magát”, amire nem kellene ennyi figyelmet szentelni.

Markó: vegyük észre, hogy mindannyian magyarok vagyunk

Markó Béla arról beszélt, hogy a szórványmagyarságnak nem szabad elengedni a kezét, elvinni tömbvidékre, elmozdítani onnan, ahol él. „Az az érzésem, hogy kezdünk úgy viselkedni, mintha nem megnyertük volna a választásokat, hanem elveszítettük. Mintha másoknak kellene megmondaniuk, hogy mit tegyünk, milyen autonómia-tüntetéseken kell részt vennünk, miről kell döntenünk. Ez a budapesti kijelentés kijózanító hatású volt, megerősített abban, amit tudtunk, de kezdtünk elfelejteni. Az RMDSZ attól szövetség, hogy sohasem választott kizárólagos ideológiát magának, ugyanolyan párbeszédet folytatott a jobb- és baloldallal. Az én véleményem szerint az RMDSZ-vezetők nemhogy nem találkozhatnak, hanem találkozniuk kell mindenkivel, aki az erdélyi magyarságon segít” – fogalmazott Markó.

A volt szövetségi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ nem akar választani tömb- és szórványmagyarság között. Duray Miklóst idézve azt mondta, hogy „a szórvány olyan, mint a kenyérhéj, a magyarság szempontjából. Aki azt le akarja vágni, vállalja, hogy a héj nélkül a bél sokkal hamarabb megpenészedik”.

A volt szövetségi elnök a március 10-i marosvásárhelyi székely szabadságnapról, illetve a tervezett autonómia-tüntetésről is elmondta a véleményét: „Szerintem a székely szabadságnak van már egy napja, azt úgy hívják, hogy március 15-e. Vegyük észre végre, hogy mindannyian magyarok vagyunk, még akkor is, ha közülük, én is, székelyek vagyunk. És a magyarok zászlaja a piros-fehér-zöld zászló. Ezért küzdöttünk 23 évet, elértük, hogy 1997-től kezdődően a március 15-t köszöntötték a román államelnökök, és 2002-től kormányhatározat engedélyezte a magyar zászló használatát az ünnepeinken” – fogalmazott Markó Béla, aki azt javasolta, hogy az autonómia-tüntetésen ne vegyen részt az RMDSZ.

Kelemen Hunor közölte: ezt az álláspontot támogatták az RMDSZ szűkebb vezető testületei is.   "Az RMDSZ nem lesz az SZNT, vagy az EMNP utánfutója. Ezt a tüntetést nem mi szervezzük, ezért nem veszünk részt" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.