Ez derül ki többek között abból az interjúból, amelyet a tavaszi ülésszak apropóján készített Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével, az országprojekt-bizottság tagjával a Bukaresti Rádió. A két fejlemény között nem mutatható ki egyértelmű ok-okozati összefüggés – ezt a politikus sem állítja –, de az egybeesés több mint érdekes, különösen annak tudatában, hogy a bizottságnak konszenzussal kellene elfogadnia a javaslatokat.

Korodi Attila szomorúan konstatálta, hogy tavaly október óta semmilyen "híre" nincs a Klaus Johannis államfő által létrehozott bizottságtól, amelyben Winkler Gyulával együtt képviseli az RMDSZ-t. "Októberig négy fejezetben jelöltünk meg tematikákat, útvonalakat, víziókat, ezeket ütköztettük. Volt, amiben meg tudtunk állapodni, volt, amiben nem igazán, aztán beküldtük az utolsó anyagokat, mindenki a saját belátása szerint, és minden leállt. Nem tudjuk, hogy mi történt" – mesélte Korodi.

Felidézte: eredetileg az volt a terv, hogy a 2018-as centenáriumi év kezdetéig az elnöki hivatal "kijön egy vízióval". Ezt egyértelművé tette Klaus Johannis elnök 2016-ban, a testület első ülésén, amelyen személyesen részt vett. Korodi elmondása szerint mára nemcsak az vált bizonytalanná, hogy mikor mutatják be az országprojektet, hanem arról sincs összhang, hogy ez végül kinek a jogosítványa.

"Arról is vita volt a bizottságon belül, hogy a meglévő szövegek kapcsán az álláspontokat a bizottság csiszolja, hozza közelebb, vagy pedig az államelnök kiválasztja a számára rokonszenvesebb, az ő víziójához közelebb álló meglátásokat. Nem tudjuk, teljes ködben és információhiányban vagyunk" – mondta Korodi.

Négy témakörben dolgoztak ki javaslatokat

A politikus tájékoztatása szerint a bizottságban kezdetben ötletelés folyt, majd eldöntötték, hogy a javaslatokat négy témakörbe csoportosítják. Ezek: a jogállam konszolidálása és az alapvető jogok, Románia gazdaságfejlesztési modellje, a román társadalom szocio-kulturális és népességpolitikai dimenziói, valamint Románia Európa- és külpolitikája. Az egyes fejezeteket érintő javaslatok kidolgozására külön munkacsoportokat hoztak létre. 2017 júliusában elkezdődött a részletes vita a kidolgozott négy tematikus dokumentum, illetve a bizottsági tagok javaslatai és észrevételei alapján. Célként fogalmazódott meg, hogy mielőtt az országprojektet közvitára bocsánaták, a dokumentumot a testület 25 tagja konszenzussal fogadja el.

Korodi Attila nem részletezte a javaslatok tartalmát, viszont általánosságban elmondta, hogy azok egy része nagyon jó, másik része az RMDSZ számára elfogadható, még ha nem is ért feltétlenül egyet azokkal a Szövetség, ugyanakkor akadtak olyan ötletek is, amelyek „veszélyesek” – összességében a román társadalomra, illetve külön a kisebbségekre nézve.

„Eszement” elképzelések is voltak

Ami a magyarságot illeti, Korodi elmondása szerint őt és RMDSZ-es kollégáját, Winkler Gyulát meglepte, hogy egyes bizottsági tagok „micsoda eszement" elképzelésekkel voltak képesek előrukkolni. Utóbbi kategóriába azokat a javaslatokat sorolta, amelyek "teljesen lebontják a közösségi értékeket".

Ami az említett javaslatok szerzőinek indítékait illeti, úgy vélte: egyeseket "csak" erőteljesen (neo)liberális értékrend vezet, mások részéről viszont egyértelmű magyarellenességet tapasztalt. "Mi letettük a saját javaslatainkat és módosításainkat, és akkor egyszer csak leállt minden" – tette hozzá. Korodi nem bocsátkozott találgatásokba azt illetően, hogy mikor készülhet el a nyilvánosság elé kerülő dokumentum. 

Másfél éve alakult meg a bizottság

Az országprojekt kidolgozását Klaus Johannis államfő 2016. június 24-én jelentette be, egy nappal a Brexitről szóló referendum másnapján. Az első ülést 2016. október 4-én tartották meg, az utolsót 2017. október 16-án. Az elnöki hivatal akkor kiadott közleménye szerint a a bizottsági tagok következő találkozóját egy hónappal később tartották volna, de arra azóta sem került sor.

A bizottságba a parlamenti pártok két-két tagot jelölthettek, méretüktől függetlenül, illetve a testületnek tagja 11 független szakértő is. Utóbbiak között van Ioan-Aurel Pop akadémikus, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora, Dan Dungaciu szociológus, a Román Akadémia Külkapcsolatok és Politikatudományi Intézetének igazgatója, Vasile Puşcaş történész, egyetemi tanár, Románia volt uniós főtárgyalója, valamint Cristian Pârvulescu politológus, egyetemi tanár, a Pro Democratia Egyesület volt (az elnöki hivatal szerint – tévesen – jelenlegi) elnöke.