A Demokrata-Liberális Pártot (PDL) hibáztatta Victor Ponta miniszterelnök vasárnap amiatt, hogy a tagországok várhatóan ismét elhalasztják országa felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

A kormányfő Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter bejelentésére reagált, aki a Der Spiegelnek azt mondta: Németország egyelőre elutasítja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, és vétót emel, ha a két ország ragaszkodik a szavazáshoz az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán. A német belügyminiszter szerint a két országnak határozottabban kell fellépnie a korrupció ellen. A jelenlegi viszonyok között a schengeni tagság megadása esetén minden további ellenőrzés nélkül akár Németországba is beutazhat az a külföldi, aki megvesztegetéssel román vagy bolgár vízumot szerez - hangsúlyozta Hans-Peter Friedrich.

"Nincs miért Németországot hibáztatnom. Azoknak teszek szemrehányást, akik Brüsszelben és Berlinben szidják Romániát és örülnek, ha elsüllyedünk, miután maguk lékelték meg a hajót" - mondta Ponta, Traian Băsescu államfőre és a PDL-re utalva.

A Szociál-liberális Szövetség (USL) álláspontja szerint Románia teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit. Traian Băsescu államfő viszont úgy vélekedett, hogy az USL megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást, megingatta a jogállamiságot és eltávolította Romániát a schengeni csatlakozástól. Az államfő nyilvánosan kifejtett aggályait Ponta több ízben úgy kommentálta: Băsescu és az őt támogató PDL szándékosan próbálja lejáratni Romániát, nehogy az USL-kormány sikere legyen az esetleges schengeni csatlakozás.

Titus Corlăţean külügyminiszter is a jobboldalt kárhoztatta. Egy vasárnapi rendezvényen azt mondta: az elutasítás nem Németország, hanem a berlini "kereszténydemokrata kormány egy részének" álláspontja, amely az Európai Néppárt tagja, "akárcsak a PDL".

Vasárnap a kül- és belügyminisztérium közös közleményben szólította fel azokat az országokat, amelyek ellenzik Románia és Bulgária belépését, hogy álláspontjukat az uniós szerződésekre és a schengeni egyezményre alapozó érvekkel támasszák alá. Ugyanakkor arra kérték európai partnereiket, hogy a két ország belépését ugyanolyan "korrekt és konstruktív" módon kezeljék, mint annak a kilenc államnak az ügyét, amely 2007-ben csatlakozott a schengeni övezethez.