Az Európa Tanács újabb jelentéssel erősíti meg az RMDSZ álláspontját: ezúttal a  Európa Tanács Miniszteri Tanácsa marasztalja el Romániát. "Az igazság nem marad kendőzetlenül: Románia nem mintaállam a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében. Nem az állam, hanem a mi következtetéseink helyesek tehát" – hangsúlyozta az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa által elfogadott és közzétett Romániára vonatkozó ajánlásokat követően Kelemen Hunor szövetségi elnök. 

Az RMDSZ üdvözli a Miniszteri Tanács Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája kapcsán elfogadott ajánlásait, hiszen ezek olyan problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat tartalmaznak, amelyeket a romániai magyar emberek is megállapítanak, és a román államtól elvárnak. „A kisebbségi kérdés koránt sincs rendezve, bár a román diplomácia mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi döntéshozókat félretájékoztassa. Ködösítés helyett párbeszédet kérünk, burkolt magyarellenesség helyett pedig kölcsönös tiszteletet várunk el ” – tette hozzá a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor emlékeztetett: az ellenzéki pártok képviselőiből tavaly nyáron azt követően tört ki magyarellenesség, hogy az RMDSZ olyan törvénytervezetek elfogadását kérte, amelyek a magyar közösség valós és jogos elvárásait képezik. „A helyi közigazgatási törvényt úgy akartuk módosítani, hogy az anyanyelv-használati küszöb 10 százalékra csökkenjen, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használhassuk” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Azt hangsúlyozták akkor is, amit ma is határozottan állítanak: a magyar emberek elvárásainak törvényi szintre emelése nem csorbítja a románok jogait. „Nem emberfeletti tettek valóra váltását kérjük, hanem azt, amit az elmúlt években nemzetközi szakértők is javasoltak” – összegzett Kelemen Hunor.

Ajánlásokat kapott Románia

Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa közzétette a Romániára vonatkozó ajánlásait a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája kapcsán: Romániának nem sikerült gyakorlatba ültetnie a Chartában szereplő előírásokat, éppen ezért a Miniszterek Tanácsa, a Charta alkalmazását kivizsgáló szakértői testület jelentése alapján ajánlásokat fogalmazott meg több területen. A jelentésben nemcsak a romániai hatóságok több mint két éves késéssel benyújtott értékelése szerepel, hanem a kisebbségeket képviselő szervezetek tapasztalatait is figyelembe vették - olvasható az RMDSZ közleményében. Noha minden tagállamnak háromévente be kell nyújtania értékelését a Chartában megfogalmazottak gyakorlatba ültetéséről, Románia ennek csak 2016-ban, vagyis több mint két éves késéssel tett eleget. 

A Miniszterek Tanácsa négy fő ajánlást fogalmazott meg, ezek közül egyet már az előző ciklusban is javasoltak, ez pedig egybecseng azzal, amit az RMDSZ évek óta javasol és kér: csökkenteni kell Romániában a jelenlegi 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt. Ez azt jelentené, hogy olyan települések, városok közhivatalaiban is lehetne magyarul beszélni, magyar formanyomtatványokat igényelni, ahol erre eddig nem volt lehetőség, mivel a magyar népesség aránya nem haladta meg a 20 százalékot. 

A szakértői jelentés szorgalmazza ugyanakkor a jelentős számú magyar közösség által lakott településeken a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, illetve bátorítja a hatóságokat, hogy a tömegközlekedésben használt jelzéseket, formanyomtatványokat és közérdekű információkat is jelentessék meg magyar nyelven. A jelentésben konkrét példákat említenek a szakértők, amelyekről romániai terepszemléjükön tájékozódtak: írnak a kolozsvári táblaügyről, de arról is, hogy noha a marosvásárhelyi tanácsosok zöme magyar anyanyelvű és létezik a szinkrontolmácsoláshoz szükséges berendezés, az ülések románul zajlanak. 

Nem biztosítanak tolmácsot

A szakértők aggasztónak találják az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható hiányosságokat. Rámutatnak, hogy a hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy az érintettek anyanyelvükön nyújthassanak be dokumentációt, illetve joguk van tolmácsot is igényelni, de tisztázniuk kell a hatóságoknak, hogy ez a költség kit terhel. A testület szerint ezekről a lehetőségekről szélesebb körben, hatékonyabban kell tájékoztatni az érintetteket. 

Ami az oktatást illeti, leszögezik, hogy a többség és a kisebbség között nagyobb legyen az egyetértés, nagyobb erőfeszítést kell tenniük a romániai hatóságoknak annak érdekében, hogy az országban élő kisebbségek történelmét és kultúráját kötelező módon oktassák, így a többség is megismerhesse azt. A magyar nyelvű média kapcsán azt javasolják, hogy a romániai hatóságok alapítsanak magyar nyelvű köztelevíziós csatornát, növeljék a magyar nyelvű műsorok számát, illetve támogassák a magyar nyelvű újságírók és egyéb médiában dolgozók képzését. 

Ami a fogyasztók védelmét illeti, a szakértők előírják, hogy a romániai hatóságoknak magyar nyelvű leírással is el kell látniuk a boltok polcain található termékeket. Az első ellenőrzési ciklusban a Miniszteri Tanács azt javasolta a romániai hatóságoknak, hogy fogadjanak el egy koherensebb gyakorlatba ültetési struktúrát, menetrendet, együttműködve a kisebbségi közösségek képviselőivel – mivel ez nem valósult meg, a szakértők immár konkrét lépéseket várnak egy meghatározott időkereten belül.