A hivatalos Facebook-oldalán pontosította Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azokat a sajtóban és internetes fórumokon megjelent állításokat, miszerint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának negyedik szakértői jelentése – nem név szerint említve – bírálta az RMDSZ-t, amiért egyazon szervezetként képviseli a magyarokat a Kisebbségi Tanácsban és kezeli a magyar közösség számára kiutalt közpénzeket.

Az államtitkár leszögezi: a dokumentumban az Európa Tanács szakértői a hatályos törvényes keretet kritizálják. A véleményezésben a testület azt nehezményezi, hogy kizárólag azok a kisebbségi szervezetek jutnak közvetlen anyagi forráshoz az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül, amelyek tagjai ennek a kisebbségi tanácsnak.

Ez a megjegyzés 18 kisebbségi szervezetre vonatkozik, köztük a magyar közösségére is, az RMDSZ-t azonban sehol nem emelik ki külön. „Nem is tehetnék, hiszen a törvényi keret mind a 18 tagszervezetre vonatkozik. Roppant szakszerűtlen lenne, ha azokat vádolnák, akikre a törvényi előírások vonatkoznak, ahelyett, hogy a keret hiányosságait emelnék ki” – fogalmaz Laczikó.

A jelentésben megfogalmazott kritikák kapcsán az államtitkár emlékeztet: 2016-ig a Kisebbségi Tanácsnak 19 tagszervezete volt, de mivel a tatár kisebbségnek nem sikerült jelöltet állítania és részt vennie a parlamenti választásokon, már nem lehetett tagja a Kisebbségi Tanácsnak, így pedig – a törvény értelmében – ebben a parlamenti időszakban (4 évig) már nem jogosult a közvetlen kisebbségi támogatásra sem.

A szakértői testület Laczikó Enikő szerint egyértelműen azt a törvényi keretet kifogásolja, amely ezt lehetővé teszi. A törvényi keret eredeti célja ugyanis éppen az volt, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező, reprezentatív szervezetek révén tegye lehetővé a kisebbségek támogatását.

Az államtitkár leszögezi: maga is egyetért abban az Európa Tanács szakértői véleményezésével, hogy a tatár közösség hátrányos helyzetbe került, és ez a későbbiekben orvosolandó. „Tudtommal 2016 előtt soha nem fordult elő ehhez hasonló eset. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy valóban szükség volna egy koherens kisebbségvédelmi törvényi keret kidolgozására, amelynek természetesen a kisebbségek támogatása is része, hiszen egyértelmű, hogy évente biztosítani kell azoknak a kisebbségeknek a támogatását is, amelyeknek szervezetei – különböző okokból kifolyólag – nem tagjai a Kisebbségi Tanácsnak” – részletezi Laczikó Enikő.

Az államtitkár szerint azt is jó lenne kiküszöbölni, amit a jelenlegi szokásjog megenged: hogy a kisebbségeknek szánt támogatás a mindenkori kormány évente egyszer előbukkanó jóindulatán múljon. Szerinte nem ártana törvénybe foglalni azt, hogy évente biztosítani kell ezeket a forrásokat.

Nem a hivatal osztja a pénzeket

Laczikó Enikő szerint az is téves megállapítás, miszerint az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala „bőkezűen” osztogatja a kisebbségi szervezeteknek megítélt összeget, hiszen a hatályos törvények értelmében a kisebbségi szervezetek számára megítélt összeg szétosztása kizárólag a Kisebbségi Tanács Hatásköre, és nem a Hivatalé.

Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a kisebbségi szervezetek támogatására szánt összeg még az éves költségvetési törvényben is külön költségtételként szerepel. Ugyanabban az éves költségvetésben egy másik, elkülönített tétel a Hivatal programjaira szánt összeg, amelynek jelentős hányadát a vissza nem térítendő támogatásokra fordítják.

A pályázati elbírálás kritériumait évente közzéteszik, és csak azokat a projektjavaslatokat részesítik kedvezőtlen elbírálásban, amelyek formai vagy tartalmi hiba miatt nem felelnek meg az előírásoknak. „Más kritériumaink nincsenek” – szögezi le az államtitkár.