Az államfő a Velencei Bizottsággal is véleményezteti az igazságügyi törvényeket


-A A+

Megtámadja az alkotmánybíróságon és a Velencei Bizottsághoz is elküldi az államfő az igazságügyi törvénycsomagot. Klaus Johannis szerdai sajtónyilatkozatában közölte: a három jogszabály jogállamellenes előírásokat tartalmaz, és nem felel meg az államolgárok elvárásainak.

Az elnöki hivatalban tartott sajtónyilatkozatában az államfő kifejtette, jelenlegi formájában a három jogszabályból álló törvénycsomag nem felel meg a jogállamiság és a demokratikus állam ismérveinek, holott ezt az alkotmány első cikkelye előírja. Másrészt a független igazságszolgáltatást óhajtó román állampolgárok elvárásainak sem felel meg – tette hozzá. 

„Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy a teljes javaslatcsomagot visszaküldöm az alkotmánybírósághoz, és párhuzamosan a Velencei Bizottsághoz fordulok. Felhívást intézek az alkotmánybírósághoz, hogy ne siessen, hanem működjön együtt az európai szervvel, amely közel 30 éve hozzájárul egy közös európai alkotmányos örökség kidolgozásához” – mondta Johannis. 

Az elnök felidézte az igazságügyi törvényeket módosító javaslatcsomag megvitatásának eddigi állomásait, emlékeztetve, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) által igazságügyi reformnak nevezett módosításokat továbbra is bírálják a szakmai szervezetek és aggodalmat vált ki a külföldi partnerekből. 

Johannis szerint a törvénycsomag nem felel meg a román alkotmányos előírásoknak és az európai normáknak. Úgy vélte, hogy az indítványok egyebek mellett gyengítik az ügyészek jogállását, illetve a bírák és az ügyészek megfélemlítésére irányuló új, párhuzamos testületeket létesítenek. Azt is kifogásolta, hogy megnehezítik a bíráknak az igazságszolgáltatásba való belépését, s ez komoly fennakadást okozhat a rendszerben. Nehezményezte, hogy a legfelsőbb bírói tanács plenáris testületének szerepe csökkenne a szakmai szervezet bírói és ügyészi részlegei javára, amelyek több hatáskört kapnának, akárcsak az igazságügyi miniszter.

Kifejtette: egy hiteles demokráciában az államhatalmi ágak szétválasztása a köz javát szolgáló, konstruktív együttműködést is feltételez, valamint az intézmények közti kölcsönös tiszteletet és egyensúlyt, amelyeket az igazságügyi törvények révén lehet megvalósítani. „A szóban forgó javaslatcsomagot azonban egy hét alatt szavazta meg a parlament, így természetesen további négy hónapra és három alkotmánybírósági felülvizsgálatra volt szükség bizonyos részek kijavítására. Mindez azt bizonyítja, hogy eredményesebb lett volna, ha a törvényszövegeket biztos alapokra helyezve szerkesztik meg, széleskörű vita eredményeképpen” - mutatott rá az elnök. 

Johannis szerint sem a bírák jogállására vonatkozó 2004/303-as, sem az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó 2004/304-es, sem pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CMS) megszervezésére és működésére vonatkozó 2004/317-es törvényt módosító tervezet nem taetja maradéktalanul tiszteletben az alkotmányos előírásokat, de a vonatkozó európai normákat sem. 

Tăriceanu számított Johannis lépésére

Csupán a hatályba léptetésüket késlelteti az, hogy az államelnök alkotmányossági kifogást emel, illetve a Velencei Bizottsághoz fordul az igazságügyi törvények kapcsán – reagált Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök Klaus Johannis korábbi bejelentésére. Hozzátette: nem lepte meg az államfő lépése, számított erre.

Tăriceanu szerint az alkotmánybíróság minden esetben figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait. Az államfői folyamodvány csupán azt a célt szolgálja, hogy lelassítsa vagy elodázza a törvények gyakorlatba ültetését. 

Cikkünk frissül








EZT OLVASTA MÁR?

X