A közigazgatási törvénytervezet jelenlegi formája elfogadhatatlan, és ezt támasztja alá a kormány száz módosító indítványa is – mondta Kelemen Hunor pénteken Széken, a Kolozs Megyei Önkormányzati Konferencián. Hozzátette: a tervezetben nemcsak a prefektus hatáskörét emelnék az alkotmány fölé, hanem cenzúráznák az önkormányzatok tervezeteit is, a jegyző aláírásához kötnék ezek közvitára bocsátását.

Széki előadásában az RMDSZ-elnök azt is elmondta: az igazságügybeli legutóbbi botrány kapcsán a szövetség álláspontja az, hogy a titkosszolgálat ne gyűrhesse maga alá az igazságszolgáltatást. Mint kiderült, a SRI-nek olyan titkos megállapodásai születtek a főügyészséggel, a legfelsőbb bírósággal, a Legfelső Bírói Tanáccsal, valamint a testület igazságügyi felügyeletével, amelyek elfogadhatatlanok – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

Kelemen Hunor a Szociáldemokrata Párttal és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével kötött parlamenti együttműködési megállapodásról úgy vélte, hogy lépésről lépésre történő egyeztetést jelent, és bár minden kérdésben nem is sikerült előrelépniük, azonban számos eredményt hozott.

Parlamenti prioritások

A bértörvény, bár nem tökéletes, sokkal jobb, mint az előző, és a hatalmi ágak szétválasztását célzó igazságszolgáltatási reform is elkezdődött – tette hozzá. Kifejtette: határozott meggyőződése, hogy ez nem a korrupcióellenes harc leállításáról szól, hanem a szabadságjogok és demokratikus alapelvek védelméről.

Kiemelte azt is: olyan tervezetek szerepelnek a parlament napirendjén, amelyekben nem mindegy, hogy a magyar közösség tudja-e igazát érvényesíteni. A közigazgatási törvénytervezet jelenlegi formáját elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ elnöke, aki szerint a kifogásolhatóságát a kormány száz módosító indítványa is jelzi. Nemcsak a prefektus hatáskörét emelnék az alkotmány fölé, hanem cenzúráznák, a jegyző aláírásához kötnék minden tervezet közvitára bocsátását az önkormányzatokban.

Kelemen Hunor mindemellett hozzátette: a románsággal egy új párbeszédre van szükség, de azoknak az ígéreteknek a betartására is, amelyeket közel harminc éve kér az RMDSZ.

Magyar ügy és EP-választás

A marosvásárhelyi római katolikus iskola ügye több egy vásárhelyi iskolaügynél – vélte Kelemen Hunor. Szerinte az ügy arról szól: meg lehet-e akadályozni különböző eszközökkel egy-egy intézmény működését ma Romániában. Ha igen, más magyar intézmények is következhetnek, a parlamenti demokrácia és a jogállam végét pedig az jelentené, ha nem lehetne a politikai akaratot érvényesíteni – következtetett az RMDSZ-elnök.

A jövő évi európai parlamenti választásról azt mondta: tétje az, hogy lesz-e 2-3 mandátuma a szövetségnek. Erős európai jelenlétre azért van szükség Kelemen Hunor szerint, mert az őshonos kisebbségek ügye is csak azóta van napirenden, amióta a felvidéki magyar és magyarországi EP-képviselőkkel együtt a romániai magyar közösségnek is hangja van az Unióban.

Kelemen Hunor előadásában többek közt azt is kiemelte: az RMDSZ olyan feladatokat is teljesített az elmúlt időszakban, amely a közösségépítés szempontjából is kiemelten fontos volt. Ilyen a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikeres aláírásgyűjtési kampánya.  Az RMDSZ elnöke szerint, az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig felmutatták, erős és szolidáris az az ötvenmilliós közösség, amely jogainak európai védelmet akar. Abban bízik, hogy a 2019 után összeülő Európai Parlament és Bizottság érdemben foglalkozik majd az őshonos kisebbségek kérdésével.