A kormány leváltása érdekében terjesztett bizalmatlansági indítványt a parlament elé szerdán az ellenzék 152 törvényhozója, akik szerint a Viorica Dancilă vezette kabinet az ország leggyengébb kormánya 1990 óta.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a magas infláció, a hitelek drágulása és az igazságügyi reform miatt bírálja a kormányt, indítványukat pedig két kisebb ellenzéki párt, a PMP és az USR is támogatja. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már korábban közölte, hogy várhatóan nem szavazzák meg az ellenzéki kezdeményezést.

"Ha PSD-ALDE koalíció a választási kampányban elárulta volna, hogy a bűnözők érdekében akar kormányozni és Dancilă lesz a kormányfő, nem szavazták volna meg őket" - mondta Raluca Turcan, a PNL frakcióvezetője, az ellenzék azon meggyőződésére utalva, hogy a kormánypártok saját korrupt politikusaik megmentése érdekében akarják korlátozni az ügyészek mozgásterét és enyhíteni a büntetőjog szigorát.

A PNL vezérszónoka szerint Dancilă alkalmatlan a kormányfői tisztségre, és kizárólag Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének utasításait hajtja végre, akinek az akaratával nem mer szembeszállni. Dragneát egy korrupciós ügyben kapott, felfüggesztett börtönbüntetése akadályozta meg abban, hogy magának követelje a miniszterelnöki tisztséget, és másik két korrupciós ügyben is eljárás van folyamatban ellene.

Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke úgy vélekedett: Dancilă nemcsak nevetségessé teszi Romániát, de "kizárja" az országot Európából, még mielőtt - jövő januártól - átvehetné az unió soros elnökségét.

A papírforma szerint az RMDSZ-szel is együttműködő szociálliberális kormánytöbbségnek nem kell aggódnia a Dancilă -kabinet sorsáért. Az utóbbi hetekben több kormánypárti képviselő átült ugyan az ellenzékhez, de a veszteséget más ellenzéki honatyák átcsábításával sikerült pótolnia a koalíciónak.

A bizalmatlansági indítványt öt napon belül fel kell olvasni a parlament plénuma előtt, újabb három napon belül pedig meg kell szervezni a szavazást a kormány sorsáról. Eddig két olyan eset volt, amikor az ellenzéknek, egy pedig, amikor a kormánytöbbségnek sikerült bizalmatlansági indítvánnyal leváltania a kormányt.