A parlamentben most zajló törvényi változások éppen a korábbi negatív tapasztalatok miatt történnek meg, hogy ne legyenek kiskapuk – hangzott el az Edzőtáborban, csütörtökön.

Már az édesapja is alpolgármesterként dolgozott, ő maga pedig egyetemi éveit követően lépett be a politikai életbe, mondta el a beszélgetésen Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője már kilencedikesként becsöppent egy oktatással kapcsolatos tüntetésbe, és ekkor szembesült az RMDSZ-szel, a rendszerváltás után kevéssel. Később szakértőként kezdett el dolgozni a parlamentben, majd a Porschénak is dolgozott – ezt követően került Bukarestbe államtitkárként, ahogyan Cseke Attila is.

Horváth Anna moderátorként elmondta: ekkor került ő is a fővárosba, a Tăriceanu-kormány alatt. Tăriceanuról mint miniszterelnökről Cseke Attila kifejtette, volt alkalma olyan emberi tulajdonságait látni, amelyek a televíziószerepléseiből talán nem válnak láthatóvá. A román-magyar együttes ülésekről vannak ilyen élményei: egy ízben magyar nyelvű szöveget vitt magával, amelyet Tăriceanu elkezdett olvasni. Csekétől kérdezte meg, hogy jó-e a kiejtése, mire azt a választ kapta tőle, hogy nem – de tovább olvasott és próbálta eltalálni a helyes kiejtéseket. Később pedig fel is olvasott egy mondatot magyarul, a román politikusok előtt.

Bezárni a kiskapukat

Korodi Attila kijelentette: azok a kormányfők, akikkel együtt dolgozott, nem féltek, hogy „beleviszik őket a gödörbe” a politikai szereplők. Ő maga foglalkozott Verespatakkal és megbíztak a véleményében. Tăriceanu, fejtette ki, mindig rendszerellenes volt abban az értelemben, hogy a sztereotíp gondolkodásokon túllépett. Ungureanu nyitott volt, de visszafogott, Ponta pedig játékos volt – rendszerellenes is és a rendszerrel megállapodó is - hangzott el. Kifejtette, a titkosszolgálatok könnyedén értelmezik a szabályokat és ember legyen a talpán, aki ezt ki tudja védeni – meg is hurcoltak sokakat az elmúlt években.

A parlamentben most zajló viták éppen ezekből a negatív tapasztalatokból származnak: hogyan kell olyan jogrendszer csinálni, hogy ne maradjanak kiskapuk – fogalmazott. A legfontosabb a civil kontrollt visszahozni: a civil társadalmi kontrollt, amely a helyi vezetőn, megválasztott szereplőkön keresztül történik – tette hozzá kiemelve, hogy számos kamuhír is megjelenik a médiában, mert „valahol, valamilyen szálak összeérnek”, amelyeket nehéz lebontani a fennálló erőviszonyok miatt.

Tiszta törvények megfogalmazására van szükség, de ezekben még a mostani kormány sem partner. Korodi szerint ugyanakkor a Nyugat számára Románia fontos stratégiai pont a különböző, közelében levő feszültségek miatt, ezért érdek, hogy ne gyengüljön az igazságügyi rendszert. Azonban ezeket a pontokat meg kellene nevezni egészen pontosan, és figyelembe venni azt, hogy a szakmai szereplők véleménye sokféle, nem elég csupán ezekre odafigyelni.

Van előrelépés kisebbségi jogokban

Cseke Attila elmondta, az új közigazgatási kódex 18 különböző terület rendelkezéseit gyűjtené egybe. Jelenleg arra várnak, hogy remélhetőleg létrejön egy decentralizációbarát törvénycsomag – a kérdés, hogy kiket akarunk erősíteni, a helyileg ismerteket vagy azokat, akiket Bukarestből neveznek ki.

Kisebbségi jogokban van előrelépés, például dönthet úgy az önkormányzat, hogy húsz százalékos lélekszám alatt is használható a magyar nyelv. Vannak viszont problémák: néhány napja is előfordult, hogy egy USR-s honatya szerint a kormánypárt túl sok engedményt tesz a magyaroknak – jól mutatja ez, hogyan lehet magyarellenes hangulatot teremteni.