Elkezdte csütörtökön az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság a büntető törvénykönyvet módosító indítványok vitáját.

A szociáldemokrata párti Florin Iordache vezette testület által jóváhagyott egyik javaslat értelmében a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésük felének, a több mint tíz évre ítéltek pedig büntetésük kétharmadának (de nem több mint 15 év) letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. A jelenleg érvényben levő törvény szerint erre csak a büntetés kétharmadának, illetve háromnegyedének letöltése után van lehetőség.

Ugyanakkor a legtöbb tíz év börtönbüntetésre ítélt, 60 éven felüli elítéltek büntetésük egyharmadának letöltése után benyújthatják szabadlábra helyezési kérelmüket (jelenleg ennek az a feltétele, hogy büntetésük felét töltsék le).

Egy másik elfogadott módosítás értelmében enyhítő körülménynek számít, ha a büntető eljárás folyamán, a jogerős ítélet kimondásáig az elkövető teljes mértékben megtéríti a bűncselekménnyel okozott anyagi kárt. E rendelkezés alól kivételt képeznek a rablás, kalózkodás, minősített lopás, valamint informatikai vagy nem készpénzes fizetőeszközökkel kapcsolatos csalás miatt bíróság elé állított személyek.

Módosította a parlamenti különbizottság a büntető törvénykönyv kiterjesztett vagyonelkobzásra vonatkozó cikkelyét is. A módosítás értelmében szervezett bűnözői csoport létesítése vagy pénzmosás bűntette esetén nem rendelhető el a kiterjesztett vagyonelkobzás.

A testület döntése értelmében bizonyos esetekben csökken a büntetőjogi felelősségre vonást megszüntető elévülési idő. Az elfogadott javaslat az életfogytiglani vagy húszévesnél hosszabb börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmények esetében 15 év, az öt és húsz év közötti szabadságvesztéssel járó bűntettek esetében nyolc év, az egy és öt év közötti börtönbüntetéssel sújtható bűncselekményeknél öt év, az egy év alatti szabadságvesztéssel vagy bírsággal járó bűntettek esetében pedig három év elévülési időt szab meg.

A büntető törvénykönyv jelenleg érvényben levő előírásai szerint az életfogytiglani vagy húszévesnél hosszabb börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmények esetében 15 év, a tíz és húsz év közötti szabadságvesztéssel járó bűntettek esetében tíz év, az öt és tíz év közötti börtönbüntetéssel járó bűncselekmények esetében nyolc év, egy és öt év közötti börtönbüntetéssel sújtható bűncselekményeknél öt év, az egy év alatti szabadságvesztéssel vagy bírsággal járó bűntettek esetében pedig három év az elévülési idő.

Csütörtökön a Btk. 270. cikkelyéig jutott el a parlamenti különbizottság, amely hétfőn folytatja munkálatait. A testület elnöke, Florin Iordache rámutatott, a hivatali visszaélés bűncselekményével kapcsolatos cikkelyhez több mint harminc módosító javaslatot nyújtottak be. "Van, amelyik nagyobb, van, amelyik kisebb összeghatárt szab meg van, és van, amelyik egyáltalán nem szab meg ilyent. Ezzel a cikkellyel kapcsolatban várjuk az igazságügyi minisztérium állásfoglalását" - nyilatkozta Iordache a bizottság csütörtöki ülésének végén.

A testület elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, a hivatali visszaélést szabályozó 297-es cikkely "eddig sem volt prioritás, és ezután sem lesz az", a teljes Btk-t összhangba kell hozni az uniós irányelvekkel, az alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel, illetve a büntetőeljárási törvénykönyvvel, amelynek módosításait már elfogadta a parlament.