Elfogadta a szenátus a btk-módosításokat: Dragnea érdekei ellen szavazott az RMDSZ


-A A+

Elfogadta kedden a szenátus a büntető törvénykönyv módosításait. Az RMDSZ frakciója nem támogatta a hivatali visszaélés új meghatározását, amelynek hatályba lépése többek között Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek kedvezne, a hivatali gondatalanság büntethetőségének eltörlésével sem értett egyet, a végszavazásnál pedig tartózkodott – mondta el a Maszolnak Cseke Attila frakcióvezető. Az ellenzéki szenátorok az ülésé elején kivonultak, majd visszatértek a terembe.

A szenátus 74 támogató, 28 ellenző szavazattal és az RMDSZ 9 szenátorának tartózkodása mellett fogadta el a büntető törvénykönyvnek a parlamenti különbizottságban hétfőn előkészített módosításait. Ezek egyike szűkíti a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés büntetőjogi alkalmazását. Jelenleg a btk. kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek.

A parlamenti különbizottság a Szociáldemokrata Párt (PSD) szövegjavaslatát elfogadva olyan btk.-módosítást dolgozott ki, amely figyelembe veszi az alkotmánybíróság két korábbi értelmező határozatát. Bár erre nem kötelezte alkotmánybírósági döntés, a kormánytöbbség a kiszabható börtönbüntetés felső határa (és így az elévülés) öt évre csökkentését és a bűncselekmény meghatározásának módosítását is beépítette javaslatába.

A különbizottságban az ellenzék tiltakozása dacára olyan szövegjavaslatot fogadtak el, amely szerint csak az minősül visszaélésnek, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát jogtalan haszonhoz juttatja. Az ellenzék szerint a cikk hatályba lépése megmentené Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt a börtöntől, mivel őt pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon.

Ezért tartózkodott az RMDSZ

A tervezet vitáján Cseke Attila frakcióvezető közölte: az RMDSZ nem ért egyet a hivatali visszaélésnek a parlamenti különbizottságban elfogadott meghatározásával. A politikus éppen azokat a módosításokat kifogásolta, amelyek hatályba lépése többek között Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek kedvezne. Cseke Attila közölte azt is, hogy az RMDSZ nem ért egyet a hivatali gondatlanság büntethetőségének – szintén a koalíció által javasolt – eltörlésével sem. A frakció ezért egyik törvénymódosítást sem támogatta, a tervezet végszavazásánál pedig a tagjai tartózkodtak.

Cseke Attila a szenátus ülése után a Maszolnak elmondta: az RMDSZ csak azokkal a btk-módosításokkal értett egyet, amelyekre korábbi alkotmánybírósági határozatok miatt volt szükség. Így nem támogatták, hogy csak az a hivatali visszaélés számítson bűncselekménynek, amelynek az elkövetője, vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz. Azzal sem értettek egyet, hogy a csökkentették a hivatalos visszaélés büntetés felső határát 7 évről, 5 évre, illetve törölték a hivatali gondatlanság büntethetőségét. "Ezeknek a módosításoknak egyikét sem kérte az alkotmánybíróság" – magyarázta a frakcióvezető.

Mint ismert, a parlamenti különbizottság egyik RMDSZ-es tagja, Márton Árpád hétfőn a hivatali visszaélésre vonatkozó módosítás megszavazásakor tartózkodott. A politikus ezt azzal magyarázta: nem ért egyet azzal, hogy az okozott kár összegéhez kössék a hivatali visszaélés büntethetőségét. Márton Árpád ugyanakkor olyan módosító indítványt nyújtott be ehhez a cikkelyhez, amely szerint a PSD javaslatához hasonlóan csak az a hivatali visszaélés számítana bűncselekménynek, amelynek az elkövetője, vagy annak házastársa, legtöbb másodfokú rokona jut illetéktelenül haszonhoz.

Cseke Attila nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy nem lát-e ellentmondást Márton Árpád álláspontja és a szenátusi RMDSZ-frakció keddi álláspontja között. Elmondta, hogy kedd reggel meghívták a képviselőt a frakcióülésre, és arra kérték, ismertesse a bizottságban hétfőn elfogadott fontosabb módosításokat. „Az ülésen kielemeztük ezeket, és úgy döntöttünk: csak azokat támogatjuk, amelyeket az alkotmánybíróság is kér" – mondta a szenátusi frakcióvezető.

A DNA hétfőn kiadott közleménye szerint a Btk.-módosítás egy sor olyan társadalmi értéket veszélyeztet, amelyet védeni hivatott, és számos ügyben a vád ejtésére kötelezi majd az ügyészeket. A vádhatóság szerint, ha a közeli családtagokra korlátozzák a jogtalan haszonszerzés büntethetőségét, akkor a tavaly hivatali visszaélés miatt bíróság elé állított mind a 215 vádlottat felmenti a bíróság, mivel ők ismerősök, párttársak, távoli rokonok jogtalan előnyökhöz juttatása révén károsították meg a közérdeket.

Az ellenzék elhagyta a termet

A keddi ülés elején a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai elhagyták ideiglenesen a termet. Az ellenzéki pártok azzal vádolták a többséget, hogy kvórum hiányában vitatják meg a büntető törvénykönyv módosításait. 

Az USR szenátorai az előcsarnokban és az ülésteremben is kifüggesztettek egy bannert, "Büntetőügyesek nélkül" felirattal. 
Az ellenzék néhány szenátora visszaült a terembe azzal az indoklással, hogy úgysincs meg a kellő létszám. Az ülés kezdetén biztosítva volt a minimális létszám, 113 aláírást regisztráltak, azonban a napirendi pontok szavazásakor kevesebb szavazat érkezett. 

A PNL és az USR frakcióvezető-helyettesei kérték, hogy számolják újra a jelenlévőket, de az ülésvezető Adrian Ţuţuianu elutasította a kérést, mert szerinte megvan a kvórum. "Ţuţuianu úr azt teszi, amit Dragnea úr kér tőle. Hallottak már olyat, hogy a kötelező kvórum nélkül legyen plenáris ülés? Törvénytelen és szabályellenes. Mindezek ellenére az urak végigviszik, amit akarnak" - nyilatkozta Alina Gorghiu liberális párti szenátor.  Az ellenzék azzal vádolta továbbá Ţuţuianut, hogy az ülésvezetőt segítő két titkár, a többség és az ellenzék titkárának jelenléte kötelező, azonban az utóbbi visszavonult az ülés közben.

A képviselőház valószínűleg csütörtökön szavaz a Btk. módosításáról. 








EZT OLVASTA MÁR?

X