Alkotmányossági kifogást emelt csütörtökön a legfelsőbb bíróság a büntető törvénykönyvet módosító jogszabály ellen.

Indítványában a legfelsőbb bíróság többek között a Btk. hivatali visszaélést szabályozó, 297-es cikkelyének módosításait kifogásolja. A parlament által elfogadott új meghatározás többek között leszögezi, hogy a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető vagy annak házastársa, legfeljebb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut illetéktelen haszonhoz.

A legfelsőbb bíróság úgy véli, e módosítás jelentősen leszűkíti a bűncselekmény alkalmazhatóságának körét, és sérti ezáltal a természetes és jogi személyek alkotmányos jogait. Ugyanakkor a hivatali visszaélés bűntettéért kiróható börtönbüntetés felső határának csökkentése, a bírság elsődleges büntetési alternatívaként történő bevezetése, valamint a köztisztségektől való eltiltás lehetőségének kiiktatása nincs összhangban az alkotmánybíróság 2017/224-es döntésével - olvasható az indítványban.

Alkotmányellenesnek tartja a legfelsőbb bíróság azt a módosítást is, amelynek értelmében a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek már büntetésük felének letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. (A jelenleg érvényben levő törvény szerint erre csak a büntetés kétharmadának letöltése után van lehetőség). Úgy vélik, ezáltal "nem teremtődik igazságos egyensúly az elítélt alapvető emberi jogainak biztosítása mint egyént érintő cél, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás szankcionáló célja között, amely a közérdeket szolgálja".

A legfelsőbb bíróság szerint ugyanakkor a büntetőjogi felelősségre vonást megszüntető elévülési idő csökkentését előíró módosítás is szembemegy az alkotmánybíróság vonatkozó határozataiban előírtakkal.

Csütörtökön az ellenzéki pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) - is alkotmányossági kifogást emeltek a Btk. módosításai ellen.