Aki szerint mégis, az előbb ismerje el Erdély és Románia 1918-as egyesülését – írják.
A Gyulafehérvári Kiáltványt soha nem iktatták törvénybe, máig csak ígéret maradt. Ma az állam és kisebbség viszonyát már nem a kiáltványba foglaltak, hanem nemzetközi egyezmények és uniós ajánlások határozzák meg.
Az erdélyi románok 1918-as ígéreteinek a nemzetközi szinten történő számonkérését kezdeményezték egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetéről szerveztek Kolozsváron.
Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.
Kiújult a vita Sepsiszentgyörgyön a december elsejei román nemzeti ünnepről. A prefektus tiszteletlenséggel vádolta meg a polgármestert. Erre Antal Árpádon kívül az MPP is reagált.
Nem csak a magyar, de a román többségű városok polgármesterei sem lelkesednek azért a törvényért, amely kötelezővé teszi, hogy egy központi főút az "1918. december 1." nevet viselje a településen – derül ki jogszabály fogadtatásáról szóló Hotnews-összeállításból.
Kihirdették azt a törvényt, amelyik kötelezővé teszi, hogy minden városban egy központi főút az "1918. december 1." nevet viselje - közölték a szerdai lapok. A dátum a gyulafehérvári nagygyűlés napját jelöli, amelyen az erdélyi, bánsági és magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
Megszavazta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely valamennyi romániai várost kötelez arra, hogy egyik utcáját a nemzeti ünnep történelmi dátumáról, 1918. december elsejéről nevezze el.