Címke: Demény Péter

A kötetet az Ábel Kiadó honlapján lehet megrendelni.

A nagyenyedi börtön alkalmazottjaként Nicolae Ceauşescu három volt tanácsosával is találkozott Andrei Gazsi, aki versbe szedte a fogdában tapasztaltakat.

Az eddigi pályafutásáról mesélt a közönségnek. 

Mit tesz a költő a magyar költészet napján? Kovács András Ferencet, Egyed Emesét, Demény Pétert, Lőnhárt Melindát és Markó Bélát kérdeztük. Videóinterjúk a költészet napján a Maszolon.

Egy három alkalomból álló beszélgetés-sorozatot valósít meg a Holnap Kulturális Egyesület.

Hargita megyében turnézik a Demény Péter kolozsvári költő által írt Lélekcsönd című színházi produkció.

Az „elchitanțásodásról”, a nyelvjárásokról, az anyanyelv éléről beszélgettek szerda este Marosvásárhelyen a Bernády-házban.

Demény Péter legújabb könyvét, a Lector Kiadónál megjelent Vadkanragyogás című regényt mutatták be a 85. Látó Irodalmi Játékokon a marosvásárhelyi vár Mészárosok bástyájában.

Alkotók és személyes élettörténetek találkoznak a Miskolci Nemzeti Színház Lélekcsönd című előadásában, amelyet csütörtökön a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is bemutattak.

Annak tehát, hogy Romániában lutheránus szász elnök van, és muzulmán nő a miniszterelnök-jelölt, kizárólag a homlokzat olvasói lelkendezhetnek

A szerelemmel kezdődik és végződik minden, pontosabban a nemiséggel, a szexualitással. Jan Kott kimutatta, milyen merészen erotikus a darab, és amikor a négy fiatal összevész, aztán valahogy megértik egymást.

A romániai magyarság már a szellemi higiénia érdekében is megpróbálhatná végre elfogadni a múltat, tovább lépni, s nem úgy élni, mint egy átmeneti állapotban, mielőtt ismét „visszakapjuk” Kassát és Kolozsvárt.

Az EU nem az ilyen rendekért jött létre. Akárhonnan is képzeljük, nem egy katonai diktatúra, ahol kommandósok masíroznak a határok mentén, és ellilult fejű férfiak üvöltenek rettentő megátalkodottsággal. 

A nemzetközi könyvvásár a város brandje. Olykor felmerül, hogy jobb lenne máshol megszervezni, az azonban biztos, hogy a helyszín szelleme találkozik a kiállítókéval, a színház az irodalommal. 

Mindenki tudta, hogy Klaus Iohannis nem „román”, sőt, megválasztásának és ismét kútba hullott reményeinknek egyik fő oka éppen ez volt. Meg aztán ugyan mivel lenne románabb a Klaus név, mint a Werner?!

Ott a Bakaruhában, a Hideg napok, a Szegény gazdagok – a filmek. Tessék ítélkezni, ha már nem bírunk magunkkal. A művész magánélete senkire nem tartozik, hacsak ő maga úgy nem dönt, hogy megosztja. 

Még láthatta Kós Károlyt, Márton Áront, Gáll Ernőt, Domokos Gézát, sokakat. Nem naivitás-e már az is, hogy Márton Áron tartását várja el egy olyan korban, amikor az aljasok szirénhangon röfögnek? 

Már nemcsak Goethe vagy Shakespeare, Verdi vagy Mozart, Michelangelo vagy Rembrandt jelenti a kultúrát, és nem kell elfordulnunk, ha Viszockij a kedvencünk. Hiszen itt van, velünk él, együtt örülünk Könczey Elemérnek. Ő talán Leonardo?! 

Ez hát az én listám. Nem sok az esélye, mégis összeállítottam, a játék kedvéért. Meg azért is, hátha akad Stockholmban, aki a maszolt olvassa, most, hogy úgyis elhalasztották az irodalmi Nobel kihirdetését.

Mire vagyunk büszkék, amikor Márton Áront emlegetjük, ha egyházi személyiségeink között fehér hollónak számít, aki nem a gyűlöletre buzdít, vagy nem fogadja el a gyűlöletet? Ha nehéz helyzetekben nem próbálunk meg legalább jól cselekedni?