Két, immunitásért felelős génben is ott van a neandervölgyiek DNS-e.
A szakemberek szerint a venetói lelőhely immár kulcsfontosságú a neandervölgyiek Európából való fokozatos kihalásának megértéséhez.
A szakemberek első körben több tíz méternyi homokot távolítottak el a felszínről, hogy eljussanak az értékes rétegekig, ahol aztán 257 lábnyomot azonosítottak 2012 és 2017 között, majd később még több százat.
Lengyel és amerikai kutatók neandervölgyi embertől származó maradványokat azonosítottak egy lengyelországi barlangban. A leletek több mint 100 ezer évesek, ezzel Lengyelország legősibb embermaradványainak számítanak.
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.
Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.
Az egyik legkorábbi, ember által alkotott építményt fedezték fel a Pireneusokban. A neandervölgyi ősemberek egy barlang mélyén fészkelték be magukat, ahol több mint 400, földből kivájt cseppkődarabot stószoltak fel, ahol tüzet raktak és kezdetleges falakat is felhúztak.
A gibraltári barlangban talált falfestmények új megvilágításba helyezhetik a neandervölgyiekről alkotott elképzeléseket. Az eddig túlságosan lebecsült szellemi képességű neandervölgyiek jóval közelebb kerültek hozzánk.