Titokzatos ábrát hagyott maga után a neandervölgyi művész


-A A+

A gibraltári barlangban talált falfestmények új megvilágításba helyezhetik a neandervölgyiekről alkotott elképzeléseket. Az eddig túlságosan lebecsült szellemi képességű neandervölgyiek jóval közelebb kerültek hozzánk.

Eddig úgy tartottuk, az elvont gondolkodás és a művészet a modern emberrel jelent meg az evolúció során. Néhány, Észak- és Dél-Spanyolországban talált neandervölgyi lelettel ugyan összefüggésbe hoztak bizonyos művészi ábrázolásokat, Közép- Franciaországban ékszernek vélt tárgyakat és Szlovéniában egy fúvós csonthangszert, ám a szakmai vélemény ezektől még nem változott meg.

Most azonban eddig nem bolygatott üledékek alatt olyan geometriai mintákat fedeztek fel egy gibraltári barlangban, melyek mellett még neandervölgyiek által használt eszközöket is találtak. A tenger ma szinte a barlang szája előtt hullámzik, ám a rajz elkészülte idején a víz több kilométerre lehetett. A nemzetközi kutatócsoport eredményeit az USA tudományos akadémiájának lapja, a PNAS közölte.

Ezekből nemcsak az derült ki, hogy a neandervölgyiek tudatosan temették halottaikat, saját testüket tollakkal díszítették és fekete, valamint vörös festékkel kenték be, hanem az is, hogy sokkal változatosabb étrenden éltek, mint azt korábban sejtették.

A kutatás egyik vezetője, Clive Finlayson professzor, a Gibraltári Múzeum igazgatója a BBC-nek megjegyezte, az eddig túlságosan lebecsült szellemi képességű neandervölgyiek ezzel jóval közelebb kerültek hozzánk. A Gorham barlangban talált jelek készítésének megértéséhez a kutatók kísérleti barázdákat vájtak a leletek helyén találthoz hasonló dolomit sziklákba.

Órákba telhetett a vésés

Ezek alapján a felfedezett minták és vonalak csak szándékos és aprólékosan kivitelezett munka eredményeként kerülhettek a sziklára, ami kizárja az elejtett zsákmány tisztítása, megnyúzása közben keletkezett véletlen nyomokat. A kutatók szerint egy teljes minta elékészítéséhez 200-300 ütést kellett ejteni a kemény kőzetbe, ami egy éles és hegyes eszköz esetén is egy órába telhetett.

Ha valaki ezt egyvégtében tette volna, minden bizonnyal felsértette volna a kezét, hacsak nem tekerte be az eszközt valamilyen bőrrel - hangsúlyozta Francesco d'Enrico, a francia nemzeti kutatóközpont (CNRS) bordeaux-i részlegének vezetője. A minták ráadásul bárki számára látható helyre kerültek, ami szintén szándékosságra utal.

A kutatók közleményükben óvakodnak bármiféle spekulációtól, ám tény, hogy a keresztre emlékeztető ábra ott található, ahol a barlangjárat kilencven fokban elfordul. Enrico professzor szerint az is elképzelhető, hogy a jel arra hívta fel a figyelmet, hogy a barlangban valakik már laknak. A kutatók olyan elemzést is végeztek, hogy a 2012-ben felfedezett ábrát készítő hajdani neandervölgyi ember jobb- vagy balkezes volt, de ezt nem publikálták.

Vannak, akik szerint a rajzot olyan neandervölgyiek készítették, akik leutánozták a modern ember technikáját. (Ők 45 ezer évvel ezelőtt már megjelentek Európában.) Ám Finlayson professzor szerint a Homo sapiens az ibériai félsziget déli részét csak valamivel később érte el, ami kétségessé teszi a másolási elméletet.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X