Az emberek többsége önbizalomhiánnyal küszködik. Mindenkinél eltérő módon jelentkezik, de az élet minden területére kihatással van. A nők esetében ez még hangsúlyosabban jelentkezhet, hiszen nagyobb szerepet tölt be a tökéletességre törekvés, az elvárásoknak megfelelés. Nem csak a külsőt illetően, így van ez a mindennapi feladatokban, édesanyaként, feleségként, dolgozó nőként. Hogyan éljék meg a nők a mindennapjaikat, benne nőiességüket anélkül, hogy szerepet kellene játszaniuk? Erről tartott telt házas előadást csütörtökön Csíkszeredában Forró-Erős Gyöngyi, pszichológus, relaxációs- és szimbólumterapeuta.

Régi korokra, időkre visszavezethető a nők szerepe a társadalomban, családban, anyaként és feleségként. Azóta viszont sok minden változott, s habár régen lezajlott már a nők társadalmi egyenjogúsítása, az elvárások egyre nagyobbak, mindenki számára.

„Elsősorban azt kell átgondolnunk, hogy mi az, amit hiszünk és mi az, amit tudunk magunkról. Aztán tegyük fel a kérdést, hogy azt elhisszük, amit tudunk legalább?” – kezdte előadását Forró-Erős Gyöngyi. Ez már a pszichológia szakterületéhez tartozik, a szakember pedig egy könyv rövid tartalmának bemutatásával kezdte prezentációját, ahol is a görög mitológiában létező istennők segítségével mutatják be a különböző nőtípusokat.

Az archetípus jelentése: őskép, amelyet C. G. Jung vezetett be egykor a lélektan fogalomtárába. Ezek megjelennek a mesékben, balladákban, mítoszokban, ezek továbbadásával, továbbmesélésével pedig örökítődött az információ generációról generációra, ami egy fajta spirituális tudás. „Ez olyan észrevehetetlen, annyira mélyen benn történik, hogy ritkán vesszük észre és ritkán tudatosítjuk magunkban. Nők vagyunk, tehát bonyolultak és összetettek, de nem pejoratív (negatív) értelemben. Ez az őskép bennünk, s mivel mindenki másképp működik, jó, ha tudjuk személyes működésünk mechanikáját” – folytatta a szakember. Csak úgy válhat valaki saját élete irányítójává, ha a maga és a környezete által támasztott elvárásokat, és a belső hajlamait összhangba hozza.

A görög istennők és „mai” megfelelőjük

„Számos istennő van a görög mitológiában, s ezzel a módszerrel lehet szemléltetni, mennyire karakteres, határozott tud lenni egy hölgy. Bár nem vagyunk istenek, rendelkezünk olyan képességekkel, amelyekkel önmagunk számára megválthatjuk a világot. Amikor alkothatunk, teremthetünk valamit és önállóak lehetünk, férfival vagy anélkül” – mondta Forró-Erős Gyöngyi.

Artemisz, a női önállóság, Athéné a bölcsesség, Hesztia a befeléfordulás jelképe. Különböző adottságokkal rendelkeznek, más-más teszi őket boldoggá, s mindegyiknek megvan a maga gyenge pontja, akárcsak napjainkban. Minden hölgy eldöntheti, mit szeretne, hogyan akarja elérni azt a valamit, kivel, miféle úton-módon és ez így van rendben. Le kell tenni a külső elvárások súlyát és befelé kell fordulni, hogy tudja az ember lánya: mit is kezdjen az életével.

„Mindegy, hogy férfival vagy anélkül képzeljük el jövőnket, a nőiesség bennünk van és meg kell élnünk azt. Olyat adunk vele környezetünknek, amire csak mi vagyunk képesek. Kiemelném még Hérát, aki a feleséget szimbolizálja, valamint Démétért (az anyaság jelképe), Aphroditét, aki a szexualitásért „felel” és Perszephonét is, aki egyszerű és elfogadó. Ezek az adottságok, archetípusok bennünk élnek, használjuk őket, csak olykor nehéz megfogalmazni, hogy miért és mikor”– magyarázta a pszichológus, aki az előadás keretén belül interaktív feladatokkal is készült.

Hogyan kezeljük a bennünk élő „nőket”?

Az archetípusok minden emberben keverednek, nincs olyan, hogy valaki csak egyféle. Mindegyikből lehet benne egy kicsi, előbújhat Aphrodité, de Démétér is, élethelyzetektől függően. A női szerepek napjainkban a dolgozó nő, az anya, a feleség és a szerető. Ezek a „fajta nőtípusok” szimbólumok formájában jutnak el a tudatunkig, a szimbólum pedig egy formát öntött archetípus.

„Fontos tudunk, hogy mi a saját jelképünk, s hogy azok mit is jelentenek a számunkra” – emelte ki Forró Gyöngyi. A résztvevőknek ezután meg kellett alkotniuk saját jelképeiket, a szerepeikre asszociálva, leképezve.

Az éremnek két oldala van, ahogyan a nőknek is vannak pozitív és negatív tulajdonságai. Ha gond adódik, jó elgondolkodni: vajon most épp melyik „istennő” működik bennünk és miért? Ezek azok a helyzetek, amikor a bölcs asszonyból boszorka válik, amikor az engedelmes feleség bosszút áll vagy fellázad. Senki sem tökéletes és ahhoz, hogy valaki tudatosan irányítson, szükség van a hibák elfogadására, a jó dolgok felerősítésére.

Egy nő, egy életciklus

Minden életszakasznak megvan a maga domináns nőtípusa, általában egy marad a vezető típus, ez pedig végig kíséri az életet. A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy felismerjük ezeket, megismerjük önmagunkat és megtanuljuk helyesen, megfelelő módon kezelni a bennünk lakozó Hérát vagy Athénét. Fontos az, hogy milyen környezetben élünk, munkálkodunk, hogy kik a szeretteink és ők hogyan viszonyulnak hozzánk.

Nemcsak a görög mitológiában vannak jelen az erős, határozott nők, hanem a mi kultúránkban is, ilyen a szűz, az ártatlan királylány, a hős amazon, a bölcs asszony, vagy az édesanya, aki védi családját. „Minden nőben vannak jó és rossz tulajdonságok egyaránt. Ezek váltakoznak, más-más formában tűnnek fel, attól függően, hogy milyen helyzettel, problémával kell szembe néznie a nőnek. Nem lehet címkézni, sem egy bizonyos sémát kitalálni arra, hogy működnek a nők” – tette hozzá a szimbólumterapeuta.

Olykor megesik az is, hogy szerepbe bújik, álarcot ölt magára annak érdekében, hogy megoldjon egy gondot, hogy megértse a körülötte lévő világot, de ami a legfontosabb, hogy tanuljon belőle, ezáltal még inkább megéli nőiességét és álmait. Habár vannak „hátrányai” is az adott női archetípusoknak, nem pejoratív értelmezésben kell őket megérteni, egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenki más, minden nő különleges és egyedi, emiatt mindenki másképpen reagál.

Ahhoz, hogy megértsük saját magunkat, egy élet is kevés. Hogy kiismerjük magunkat, az egy hosszú folyamat, ami tudatosságot és figyelmet igényel. A titok nyitja talán az lehet, hogy ráismerünk egy-egy szimbólumra, felismerjük a típust, így ha gond adódik könnyebben fogjuk tudni kezelni és kereteket tudunk szabni magunknak.

A szakember rávilágított arra is, hogy az hogy kordában tartjuk magunkat és az, hogy elfolytjuk az érzéseinket ellentétben áll egymással. Az érzelmeket meg kell élni, tudni kell viszont, hogy melyek azok a megnyilvánulási formák, amelyek helyesek, amelyek egészséges módon adnak teret az érzelmeknek, és amelyeknek nem károsak sem a nőnek, sem környezetének. Ezen a ponton egészíti ki egymást a racionális és a spontán nő.

„Sokat segíthet a nyugalom, a csend, amikor elvonulunk és kizárunk minden mást. Gyakran elfelejtődik a kapcsolat a természettel, az a béke, amelyet magunkba szívhatunk általa, ha megnyugvásra van szükség. A természet adta szimbólumok is segítenek abban, hogy megértsük önmagunkat és érzelmi alapon nyugvó mechanikánkat” – fűzte hozzá Forró-Erős Gyöngyi utolsó gondolatait, amelyben azt is hangsúlyozta hogy nőként sem kell más szerepet játszani, mint amik vagyunk, és hogy bár sosem lehetünk elégedettek magunkkal teljesen, nőnek lenni mégis csak csodálatos dolog.