A tavasz beköszöntével véget érnek az eseménytelen hónapok a kertekben, hiszen míg az év első hónapjaiban alig akad kinti teendő, márciusban-áprilisban eljön az igazi kertészkedés időszaka. Székelyföldön inkább csak áprilisban indul be az élet a kertekben, hiszen még éppen csak elolvadt a télen hullott hó. A tavaszi legfontosabb kertészeti tennivalókat foglaltuk össze Burista Csilla, Csíkszereda város főkertészének segítségével.

Az a szép zöld gyep…– sóhajtja Poldi bácsi az Égigérő fű című, mára klasszikussá vált magyar gyerekfilmben. Nem kell azonban parkőrnek lennünk, hogy mi is szép gyepszőnyeget varázsoljunk a környezetünkben, elég, ha betartunk pár alaplépést. Kezdetnek megteszi, ha erőteljesen átgereblyézzük, így levegőhöz juttatjuk a füvet. Érdemes eltávolítani a lehullott gallyakat, elszáradt faleveleket, száraz füvet, a fű közé ékelődött mohát. A gyep hamar meghálálja a gondoskodást, szinte érezhetjük, ahogy a hó és a növénymaradványoktól megszabadulva fellélegzik és hamarosan zöldellni kezd.

A munkák sorát folytathatjuk a virágágyások rendbetételével. Elvirágzás után szét lehet választani, vagy átültetni kedvenc tavaszi hírnökeinket: a hóvirágokat, csillagvirágokat, arra ügyelni kell, hogy ugyanolyan mélyre ültessük, mint az előző helyükön voltak. Mindenképpen érdemes időt áldozni más évelő virágokra is: eltávolítani az elszáradt, beteg részeket, szét lehet szedni, újraültetni a csoportokba összenőtt növényeket, például a harangvirágot, szarkalábat.

Rózsa, rózsa, rengeteg…

Sok kert, házelő igazi ékessége lehet a színes, illatos rózsa. Minden rózsafajtánál azzal kezdjünk a tavaszi gondoskodást, hogy eltávolítjuk az elhalt, beteg és sérült ágakat. A bokorrózsákat alaposan metsszük meg, hogy erős szárakat és szép virágokat hozzanak. Először az előző évben fejlődött gyenge hajtásokat távolítsuk el, ezek nem virágoznának igazán szépen. A visszametszéskor figyelembe kell vennünk, milyen erősen fejlett a bokor: a gyengén növekedő bokroknál, a hajtásokat 3-4 erős, jól fejlett szemre (rügyre), az erősen növekedőket 5-6 szemre vágjuk vissza. Ha a bokor túl sűrű, ritkítsuk meg.

A futó rózsák szintén az idei hajtásokon virágoznak, mégpedig többször is az év során. Az ültetés utáni első-második évben nem kell metszenünk, elég, ha eltávolítjuk a sérült, száraz ágakat, a formára nevelést pedig akkor kezdhetjük el, ha megerősödnek a futó szárai. Az erős fő szárakat nem fontos metszeni, hacsak nem túl hosszúak vagy nem fagytak vissza. Jó tudnunk, hogy a régi futórózsák megújulhatnak, ha a  régi kiöregedett tartóágakat felváltva teljesen visszavágjuk.

A magas törzsű rózsáknál elsősorban a törzset kell tisztán tartani az oldalkinövésektől, a koronát a bokorrózsákhoz hasonlóan kell metszeni. Fontos, hogy megfelelő eszközökkel dolgozzunk: a metszéshez használjunk éles és tiszta metszőollót! 

„Muskátlis ablakok…”

Persze, nem csak az ablakokban nyílhatnak a fehértől, a rózsa és lazac árnyalatain keresztül, a tűzpiros színeket felvonultató népszerű növények, a hajdan Dél-Afrikából érkező muskátli a házak körül is jól érzi magát. A verandán, előszobában, vagy lépcsőházban, garázsban, pinceablakban teleltetett növények télen rendszerint csak kevés fényhez jutnak, ezért tavaszra leveleik megsárgulnak, megszáradnak. A sérült, sárga vagy elszáradt leveleket, a beteg hajtásokat távolítsuk el. A nyurga, cérnavékony hajtásokat ajánlatos teljesen visszavágni, de a leveles, erősebb hajtásokat is jó, ha a tövüktől néhány centiméterre visszametsszük. Biztonságosan akkor foghatunk neki a visszavágásnak, amikor már hajtani kezd a növény.

A futómuskátlik gyenge, vékony hajtásait vágjuk vissza a gyökérnyaktól 5-6 cm-re, az egészséges erős hajtásokat csak a sárga levelektől kell megpucolni. A muskátli töveket ültessük át jó minőségű virágföldbe és helyezzük melegebb helyre, majd fokozatosan szoktassuk a fényhez és a kinti hőmérséklethez.

Ne vágj ki minden fát!

Az időjárás és a talaj felmelegedésével eljön az ideje az örökzöld bokrok és növények átültetésének, vagy akár új fákat, cserjéket is ültethetünk ebben az időszakban. Konténerben nevelt növényeket tavasztól  őszig ültethetjük, viszont a szabad gyökerűeknek most jött el az ideje. A kora tavaszi ültetés előnye, hogy az új gyökerek szinte azonnal elkezdenek nőni.

A szabad gyökérrel vásárolt fák, cserjék vásárlásánál figyeljünk, hogy életképes egészséges egyedeket vásároljunk és lehetőleg olyan eladóhelyet válasszunk, ahol nemcsak a minőség, de a fajtaazonosság is szavatolt. Mindenképpen kérdezzünk rá a vásárlás során, hogy mekkorára fog nőni a növényünk, nehogy szűk legyen a neki szánt hely a kertben.

A szabad gyökerű növényeket ültetés előtt 2-3 órára áztassuk be vízbe, mert szállításkor a gyökerek jelentős mennyiségű vizet veszíthetnek. Ültetés előtt előnyös, ha agyagpépbe mártjuk a gyökereket, és úgy ültetjük el a növényt, ezzel a réteggel biztosítva a nedvességet a begyökeresedésig. Ültetés után  döntő fontosságú az öntözés. Egész évben figyeljünk az öntözésre: inkább ritkán, de alaposan öntözzünk. Célszerű a fa alatt kitányérozni a földet. Ez biztosítja azt, hogy a csapadékvíz is oda folyjon  a fa gyökereihez.

Hogyan metsszük meg a gyümölcsfáinkat?

Ha nem csak most szeretnénk gyümölcsfákat telepíteni, hanem már rendelkezünk velük, érdemes néhány alapszabályt betartani a metszésükkor. Az első, hogy metszeni kell! Ennek fő célja a növekedés és a terméshozás közötti egyensúly biztosítása. Metszéskor tulajdonképpen a növény vegetatív (zöld részek) és a generatív (termő részek) egyensúlyát próbáljuk kialakítani, hogy ezzel egészségesebb és több termést tudjunk szüretelni saját kertünkből.

Az alma, körte és a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek, ebben az esetben a korona belsejét nem éri fény, a gyümölcsök nem érnek be, ráadásul a kártevők és a betegségek is hatékonyabban tudnak támadni. A diófát, csak korona kialakítása céljából metsszük tavasszal, ez az időszak kedvezőbb ennek, mint a nyár, a csonthéjas gyümölcsfákat pedig lehetőleg lombos állapotban metsszük.

A ribiszke és egres bokrok metszésének is most van az ideje, ugyanis a kora tavaszi felmelegedés hatására gyorsan fakadnak a rügyek.

Csicseriborsó, bablencse…

Nincs is annál jobb, mint kimenni a kertbe és szedegetni a saját magunk termelte zöldségből! Áprilisban már nyugodtan veteményezhetünk a hidegebb éghajlatú vidékeken is. Első lépésként lazítsuk fel a talajt, ha ősszel elmaradt, ássuk fel a veteményest! Vetés előtt a talaj felszínét dolgozzuk el  gereblyével: minél apróbb a mag annál apróbbra kell dolgozni a mag ágyat. Fontos, hogy közvetlenül a vetés előtt ne használjunk komposztot vagy szerves trágyát!

A vetés időpontjának meghatározását leginkább az időjáráshoz kell igazítanunk, általánosan, ha a talaj 5 Celsius-fokra melegedett, kezdődhet az ültetés. Első körben a hidegtűrő növények kerüljenek a földbe: zöldborsó, petrezselyem, sárgarépa, zeller, sóska, hónapos retek, hagyma, fejes saláta, a spenót, ültethetünk még dughagymát, fokhagymát. Mindenképpen próbáljunk minőségi vetőmagokhoz jutni!

A melegigényes zöldség és virágmagvakból célszerű palántákat nevelnünk a kertbe ültetés előtt. A magokat ültessük földdel megtöltött ládikába vagy nagyobb virágcserépbe. Tegyük meleg világos helyre, gondoskodjunk arról, hogy a talaj mindig nyirkos legyen, kikelésig takarhatjuk üveglappal vagy átlátszó fóliával. Kelés után viszont a takarást távolítsuk el, különben a palánták megnyúlnak. Ha a palántáknak már egy-két lomblevelük kifejlődött, akkor célszerű egyenként földdel megtöltött műanyag pohárkába ültetni (szakszóval: pikírozni). A palántákat a késői fagyok elmúltával lehet kiültetni.

A legfontosabb természetesen, hogy jó kedvvel, örömmel dolgozzunk a kertben, a növényeink meghálálják a törődést.