Május világszerte az asztma hónapja, különböző fórumok foglalkoznak a témával, közérdekú információkat szolgáltatva korunk egyik leggyakorib, felnőtteket és gyermekeket egyaránt érintő krónikus megbetegedéséről. A 2019-es évben május 7-e az asztma világnapja, a világ minden tájáról szakemberek együttes erővel próbálják felhívni a figyelmet az asztma helyes diagnózisára, kezelésére és megfelelő követésére.

Korábban megkülönböztették a szív és hörgőasztmát, de mivel a betegségről alkotott kép az utóbbi fél évszázadban az allergológia és immunológia rohamos fejlődésével egyidejűleg jelentősen változott, mára már az európai irányelvek egyetlen fajta asztmáról beszélnek.

A WHO becslése szerint az asztmások száma a világon 100-150 millió. Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI) felmérése szerint kontinensünkön 150 millió ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, közülük 100 milliót érint allergiás rinitisz és 70 százaléka, azaz 70 millió európai esetében az allergiás szenszibilizációhoz asztma társul. A prevalencia (meghatározott betegségben szenvedő egyének aránya a teljes népességben) világszerte folyamatosan növekszik nemcsak az iparilag fejlett, hanem számos fejlődő országban is.

Kialakulását elősegítő tényezők

Az asztma kialakulását nagymértékben befolyásolják örökletes tényezők, viszont ez korántsem elegendő a betegség biztos kialakulásához. Társuló szénanátha esetén az asztma kialakulásának a kockázata megduplázódik, vagyis a tudományos kutatások azt támasztják alá, hogy 10 szénanáthás emberből ötnél idővel, megfelelő kezelés hiányában asztma alakul ki. Külön kiemelném, hogy egy hazai tanulmány szerint a parlagfűpollen okozta szénanátha átlagosan 5 év alatt alakul át allergiás asztmává.

Szintén kockázati tényező más allergiás megbetegedés megléte (élelmiszer allergia, atópiás dermatitisz), légszennyezettség (különös tekintettel a levegőben lévő dizel partikulumokra), kisgyermekek esetén a dohányfüst expozició (otthon dohányzó szülők), különböző vírusinfekciók. Megalapozott bizonyítékok szerint a magas szintű technikai civilizáció, vagyis az úgynevezett nyugati tipusú életmód, a túlzott higiénia (gyermekek megóvása az infekcióktól, az antibiotikumok túlzott használata, az ipari jellegű környezeti szennyeződés, manipulált ételekkel való táplálás) az immunrendszerünk működését atópiás, vagyis allergiára hajlamos irányba tolja el.

Mi is az asztma?

Az asztmát a kis- vagy nagylégutak visszatérő gyulladása és azt követő szűkülete jellemzi, felléphet gyermekek vagy felnőttek esetében is. Tudományos adatok bizonyítják, hogy az asztmás betegek 80-90 százaléka egyúttal allergiás is.

A görög eredetű asztma szó „zihálást” jelent. Gyermekeknél általában visszatérő zihálás vagyis rekurrens wheezing formájában jelentkezik. A tünetegyüttes leggyakrabban vírusinfekciók, megfázásos állapotok után hosszan fennmaradó köhögéses állapot, viszont ezekhez gyakran társul allergiás szenszibilizáció is. Sajnos ezt az asztma előszobájának tartják, de megfelelő diagnosztikai módszerekkel (prick tesztelés, spirometria, FeNO) helyesen beazonosítható, az allergiás komponens immunoterápia segítségével  sikeresen gyógyítható, ezáltal az asztma kialakulása megelőzhető.

Ha az alábbi jeleket észleli önmagán vagy gyermekén, mindenképpen érdemes asztmaszűrést elvégeztetnie: rendszeres száraz köhögés, gyors fáradás, légszomj, „gombóc érzése” a torokban fizikai terhelés (futás, mozgás, sportolás) során, éjszakai felébredés légszomjra, légzés során sípolás, állatok közelében vagy hideg, köd hatására fellépő nehézlégzés, köhögés, szénánáthás tünetekkel társuló légzési nehészségek.

A betegség lefolyása

Az asztma leggyakrabban kisgyermekkorban kezdődik, de 20-25 százalékban már csecsemőkorban is jelen van. A kamaszkor tájékán az estek 60-70 százalékában látszatra megszűnik (az addig visszatérő hörgő problémákkal küszködő gyermek úgymond kinövi a problémát) viszont az esetlegesen társuló allergén expozició, a légszennyezettség és a dohányfüst gyakorlatilag megakadályozza az alapprobléma természetes javulását.

A kamaszkorban panaszmentessé váltak számottevő részénél felnőttkorban visszatér a probléma. Habár az asztma egy krónikus, egész életre megmaradó betegség, korszerű kezeléssel gyakorlatilag tünetmentesen él vele együtt a beteg. A betegség lefolyása hullámzó, a nyugalmi szakaszokat kiújulások tarkítják, féléventkénti orvosi felülvizsgálat javasolt.

Kivizsgálása, diagnózisa

A spirometria a légzésfunkciós vizsgálatok közül a legalapvetőbb fontosságú műszeres vizsgálat, amely segít az asztma vagy más tüdőt, légutakat érintő betegségek pontos diagnózisának, illetve azok súlyossági fokának megállapításában. A hörgőkben keletkezett szűkület mértékét vizsgálja, segítségével igazoltan asztmás betegek esetében a kezelés eredményessége is követhető.
A spirometria fájdalommentes eljárás, gyermekek és felnőttek esetében egyaránt alkalmazható, viszont nem mindegy, hogyan végzik el. A spirométerbe a páciens utasítás szerint egy szájeszközön (csutorán) keresztül, erőltetett belégzést követően erőteljesen fúj be. Soha ne fogadjunk el olyan asztma diagnózist, melynek felallításához nem végeztek légzésfunkciós, spirometriás vizsgálatot.

Az európai és amerikai irányelvek egyidejűleg javasolják a légutakból felszabaduló, kilélegzett NO (nitrogén-monoxid) mérését, segítségével meghatározható a légutak, hörgők gyulladási foka. A vizsgálat egyszerű, fájdalommentes és perceken belül eredményt ad, a gyermekek és felnőttek esetében egyaránt elvégezhető, a páciens együttműködésének javítására játékos számítógépes animációt tartalmaz. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának. Elvégzése javasolt minden olyan allergiás asztmával vagy visszatérő wheezinggel diagnosztizált páciens esetében, aki szeretné tudni, hogy hatásos-e az inhalatív kezelése vagy a kezelési séma szakember által módosításra szorul, illetve minden olyan esetben, ahol a spirometriás légzésteszt nem igazolta az asztmát, de a páciens asztmás panaszai továbbra is fennállnak.

Minden asztmás vagy asztma gyanús esetben javasolt kivizsgálni az allergia jelenlétét, mert az asztma kezelése csak úgy lehet sikeres, ha az egyidejűleg fennálló allergiát is kezeljük. Sőt, ha immunoterápiával sikeresen gyógyítjuk az allergiás komponenst, az asztma sokkal könnyebb lefolyásúvá válik.