Bár Székelyföldön a divattervezés művészete még gyerekcipőben jár, akadnak olyan kreatív lányok, akik egy-egy ruha megalkotására vállalkoznak. Csíkszeredában a Vámszer Géza Művészeti Népiskola ruhatervezés szakos diákjainak bemutatóján jártunk, ahol különleges anyagokból készült ruhakölteményeket mutattak be. A divattervezőnek tanuló Kelemen Rékával beszélgettünk, aki bevezetett minket a ruhatervezés rejtelmeibe.

Csíkszeredában a Vámszer Géza Művészeti Népiskolában teret adnak a diákok elképzeléseinek, ötleteinek megtanítva neki az alaplépéseket. „Utolsó iskolás évem kezdetén jelentkeztem a divatszakra, eleinte nagyon bizonytalan voltam, bár visszagondolva mindig is vonzott ez a szakma” – kezdte gondolatait Kelemen Réka, aki azt is hangsúlyozta, hogy hála a tanfolyamnak, most már tudja, hogy merre is szeretne elindulni a jövőben. A képzés mindenképp egy érték volt a résztvevők számára, hisz felkészítette őket arra, hogy mire számíthatnak a divat világában.

„Eleinte nekem is nagyon idegen volt ez a terület, voltak elképzeléseim, de ezek már megváltoztak. Hálás vagyok Jánosi Ágnes tanárnőnek, aki rengeteget segített nekünk. Nemcsak közösségileg, hanem külön-külön is” – mondta a fiatal tervező. Minden diák más és más céllal érkezett erre a szakra, volt akinek már saját brandje, márkája is volt. Akadt olyan, akinek esküvői ruhaszalonja, de népművészetekkel foglalkozó tervező is van a csapatban. Az osztály egyéniségeinek sokszínűségét tekintve nem volt egyszerű mindenkinek segíteni, irányt mutatni, közben engedni megmutatkozni a kreativitást.  A divattervezőnek azonban nem csupán egy kollekció megteremtése lehet a feladata, hanem a már meglevő ruhák továbbfejlesztése az újabb igényeknek, trendeknek megfelelően.

A precizitás különösen fontos a szabásminták elkészítésénél, de a megvalósítási folyamat további fázisánál is nélkülözhetetlen. „Véleményem szerint ehhez a szakmához kell egy bizonyos késztetés. Érezni kell magunkban, hogy alkotni akarunk valamit, s önmagunkat kifejezve kell ezt megmutatni másoknak. A legelső órákat inspirációgyűjtéssel kezdtük, hogy lassan kirajzolódjon számunkra az egyedi elképzelés” – mondta a fiatal lány, majd hozzátette, hogy aprónak, jelentéktelennek tűnő dolgok is inspirálhatják az embert, mint egy érzés, egy természeti elem, egy történelmi korszak, egy épület, gyakorlatilag bármi, ami képes beindítani a fantáziát. A résztvevők sokat foglalkoztak a divat történelmével is az oktatás ideje alatt, hiszen előfordulhat, hogy egy régi ötletet bújtatnak új köntösbe, egy elavult darabot újítanak fel, a mai kornak megfelelően. Az ötletelés után következett a forma, anyag és szín kiválasztása, majd az elképzelések papírra vetése.

A bemutatón az elkészült ruhadarabok mellett – amelyeket a tervezők viseltek – megtekinthettük a lerajzolt, valódi terveket is. „Több tervet is készítettünk egy ruhának, az oktatónk segítségével pedig újra és újra átnéztük ezeket, csiszolgattuk a tervet, hogy minél egyedibb legyen a végeredmény” – mondta Kelemen Réka, aki egy földig érő, krém és barackszínű estélyi ruhát tervezett és alkotott meg.

A divatszakmához szükséges egy fajta kreativitás, egy érzék a szabás-varráshoz, de ez is fejleszthető gyakorlással. Elengedhetetlen a jó térlátás, a képzelőerő, az alak és színérzék, a kézügyesség, az esztétikai érzék, a legfontosabb követelmény azonban a kreativitás és a rajztudás. Az ötleteket és tervezési folyamatokat ugyanis papírra kell tudni vetni. Jó, ha rugalmas és kitartó a tervező, hiszen ebben a folyamatban is érhetnek kudarcok.

„Úgy érzem én a divat által tudom kifejezni önmagam. Végtelen sok forma, anyag, minta, szín és ötlet valósulhat meg ebben a tevékenységben, ölthet formát, amely egyéniséget tükröz, egyszerűen nem lehet megunni. Fejlődni mindig lehet, hisz egy év kevés ahhoz, hogy mindent megtanuljon az ember, de hálás vagyok, amiért lehetőségem nyílt erre és úgy hiszem a jövőben is ezzel foglalkozom majd” – magyarázta Kelemen Réka.

Két csoport, 32 diák

„A Népiskoláknak meghatározott tevékenységköre van, amibe beletartozik a ruhatervezés szak is. Mivel a hangszeres szakok irányába iskolánkban elbillent a mérleg, szerettünk volna a többi művészeti ágban is képzéseket szervezni. A ruhatervezést azért választottuk, mert úgy ítéltük meg, hogy elég népszerű lesz és nem utolsósorban, mert találtunk olyan szakembert, aki tudja ezt oktatni” – mondta Fröhlich Orsolya, a művészeti iskola munkatársa. Zsigmond Adéllal indították az első csoportot, aki a kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem textilművészet szakán diplomázott, később számos külföldi egyetemen megfordult ösztöndíjak révén Prágában, Budapesten a MOME-n és Dublinban.

A tavalyi tanév elején az iratkozók száma messzemenően meghaladta az elvárásokat, 32 beiratkozott diák volt, és mivel az oktatás kis csoportokban zajlik, egyértelmű volt, hogy gyorsan találnunk kell egy másik szakembert. Így csatlakozott hozzájuk Jánosi Ágnes, aki szintén a Budapesti MOME-n diplomázott, Párizsban volt ösztöndíjjal és munkatapasztalatot Finnországban szerzett. Ő vállalta a második csoport koordinálását.

„Ez a szak egyaránt alkalmas arra, hogy betekintést nyújtson, előképzést biztosítson a textilművészeti egyetemre készülőknek, ugyanakkor azoknak is segít, akik saját vállalkozást szeretnének indítani, de szakmai továbbképzés is lehet, illetve azoknak is szól, akik csak szeretnék kipróbálni a saját kreativitásukat. A résztvevők profilja is ezt bizonyítja, hiszen nagyon vegyes csoportok alakultak, a résztvevők között volt líceumi diák, menyasszonyi ruha szalon tulajdonosa, jelmeztervező szakember” – mondta Fröhlich Orsolya.

A kiállított munkák egyértelműen azt bizonyítják, hogy mindenkiben van kreativitás, a szervezők számára nagy meglepetés volt, hogy ilyen színvonalú kiállítással rukkolt elő a csapat már első évben és egyértelműen sikeresnek könyvelték el a szakot.