Túlbuzgóan, az előírásokat félreértelmezve alkalmazzák a temetkezési vállalkozások és esetenként a lelkészek a járványhelyzetben zajló temetkezéseket szabályozó rendeletet, így gyakran előfordul, hogy a koronavírussal összefüggésben elhunyt személyeket méltatlan körülmények között hantolják el – tudtuk meg Fehér Attila evangélikus esperestől, aki a napokban egy tisztázó megbeszélésen vett részt más egyházak képviselőivel együtt a bukaresti vallásügyi államtitkárságon.

Mint korábban írtuk, a járványhelyzetben zajló temetkezési szertartásokat az 570-es miniszteri rendelet szabályozza. Ám az evangélikus esperes szerint a temetkezési vállalkozók, illetve sok esetben a lelkipásztorok félreértelmezték, esetenként túlkomplikálták a jogszabály előírásait, ezért több településen is helytelenül jártak el.

Az elhunytnak és a családtagoknak ugyanis joga van az egyházi szertartáshoz, még ha rövidebb is a megszokottnál, és ezt a miniszteri rendelet szerint még a koporsó sírba helyezése előtt megtarthatja a lelkipásztor. A temetkezési vállalkozóknak, sírásoknak ezt ki kell várniuk, valamint kötelességük erről tájékoztatni a hozzátartozókat, mert a temetésnek és az elbocsátásnak megvan a maga fontossága, olyan rituálék ezek, amelyek szükségesek az elengedéshez.

Tehát helytelen eljárásnak bizonyul az, hogy a kórházból azonnal a sírhelyhez szállítják és elhantolják az elhunytat, mert a rendelet nem követel hasonlókat. A jogszabály azt mondja ki, hogy 24 óra alatt temessék el családtagjaikat a hozzátartozók – nyomatékosította Fehér Attila evangélikus esperes. Tapasztalatai szerint előfordult, hogy a koronavírussal összefüggésben elhunytaknak csak kültéri gyászszertartást tartottak, és korlátozták a szabadtéri megemlékezésen résztvevők létszámát, illetve a koporsót a sírhoz érve azonnal, még a gyásszertartás előtt a mélybe engedték.

Pedig az 570-es miniszteri rendelet értelmében a koronavírus szövődményeiben elhunytakat is temethetik temetőkápolnából vagy szabadtérről, csupán annyi feltétellel, hogy betartják az érvényben lévő szabályokat: beltéren 4 négyzetméter/személy, kültéren másfél méteres távolságot kell hagyniuk egymás között a résztvevőknek. Ugyanakkor a hozzátartozóknak megengedett, hogy 1,5 méterre tartózkodjanak az elhunyt koporsójától, nem kell messzire elhúzódniuk családtagjuktól.

A holttest ugyanis egy vízhatlan, dupla falú, hermetikusan záródó zsákban kerül, aminek külső részét kellőképpen lefertőtlenítik, úgy zárják le a koporsót, és mivel nem lélegzik, az elhunyt nem is fertőzhet a továbbiakban. Ami a személyek számát illeti, szabadtéren nincs létszámbeli korlátozás, csupán a terület nagysága az, amihez igazodniuk kell a híveknek, és a másfél méter betartására kell törekedniük.

A klasszikus virrasztásokat továbbra sem ajánlják, főleg, ha koronavírus szövődményeiben elhunytról van szó, de megemlékezést tarthatnak a családtagok szigorúan a holttest hiányában, és csak abban az esetben, ha nem mutatkoznak rajtuk is a fertőzés tünetei.

A vallásügyi államtitkárság által szervezett találkozón jelen voltak a romániai egyházak, illetve a kormány és az egészségügyi minisztérium képviselői. A megbeszélésen tisztázódott, hogy a vesztegzár alatt lévő települések magánjellegű szertartásain – ilyen minden olyan egyházi formula, amely igehirdetést tartalmaz, és áldással végződik, azaz a temetés, az esketés és a keresztelő – legfeljebb 20 személy vehet részt, beleértve a szertartást lebonyolítókat is, függetlenül attól, hogy az eseményt szabad ég alatt vagy zárt térben tartják.