Mi különbözteti meg az átlagos önéletrajzot a nagyon jótól? Mire figyelnek a HR-esek a CV-k elemzésekor? Melyek azok a gyakori hibák, melyeket jobb elkerülni? Ezekre a kérdésekre adtak választ a Personal Point szakemberei, nevezetesen Pálfi Szilárd ügyvezető, Tóth-Ráduly Magda HR Partner, Bartos-Győrfi Judith humán erőforrás szakértő és Vajda Mihály HR vezető csütörtök este a K+ közösségi térben megrendezett workshopon.

A Personal Point egy nonprofit szervezet, célkitűzése pedig, hogy az erdélyi, szűkebb értelemben, a kolozsvári magyar közösség tagjainak kompetitivitását növelje a munkaerőpiacon. A HR-szakemberekből álló csapat korábbi rendezvényein már körbejárta az állásinterjúk, a HR-munkafolyamatok, a menni vagy maradni kérdését, ötödik rendezvényükön az önéletrajzírással kapcsolatban adtak tanácsokat.

A workshop ideje alatt négy fő témát érintettek a szervezők: mit figyelnek a HR-esek egy önéletrajzon, milyen egy jó önéletrajz, melyek a gyakori hibák, illetve hasznos tippeket adtak.

Pálfi Szilárd kérdésére válaszolva a többi szakértő elmondta, arra figyelnek, hogy egy önéletrajz mennyire lényegre törő és specifikus, tehát igazodik-e a meghirdetett álláshoz, mennyire átlátható, olvasható, tartalmazza-e az álláshoz köthető kulcsszavakat. Fontos továbbá, hogy a szakmai tapasztalatok esetében részletezzük a munkakörünket, írjuk le röviden az elvégzett projekteket, az elért eredményeket. Jó továbbá, ha az önéletrajzból kitűnik a munkahelyek közötti folytonosság (amennyiben nincs így, magyarázzuk meg az okát).

Ilyen a jó önéletrajz

Az átlagos önéletrajz és a jó önéletrajz között az a különbség Bartos-Győrfi Judith szerint, hogy a jó önéletrajz értelmes, tartalmaz minden információt, amire a munkaadónak szüksége van. Tóth-Ráduly Magda a céltudatosságot emelte ki, tehát jó, ha kiderül az önéletrajzból, miért a jelentkező lenne a legmegfelelőbb a pozícióra, míg Vajda Mihály szerint a konkrétság (korábbi eredmények, használt programok feltüntetése), a rendszerezettség (könnyen követhető) és az állásra szabottság a fontos. Szerinte a legjobb tízperces befektetés az, ha a cég profiljához, a meghirdetett álláshoz igazítjuk önéletrajzunkat.

A kreatív kontra Europass-önéletrajzok kapcsán elmondták, leginkább a munkakör határozza meg, melyik lesz a nyerő. Egy könyvelői állásra nyugodtan jelentkezhetünk egy jól megszerkesztett Europass-önéletrajzzal is, míg kreatív munkák esetében (marketing, webdizájner) elvárható egy kreatív, különleges önéletrajz, csatolhatunk akár portfoliót is. Pálfi Szilárd szerint nagyon egyszerű dolgokon múlik a jó önéletrajz, ilyen apróság például az e-mail-cím – ne legyen komolytalan (pl. angyalka25) –, a helyesírás vagy éppen a fotó.

A hibák kapcsán Bartos-Győrfi Judith szerint fontos a mértékletesség és az őszinteség, ne túlozzunk az önéletrajzban, mert egy állásinterjún nagyon hamar kiderülnek ezek. Vajda Mihály szerint a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, hogy nem olvassuk el az álláshirdetést.

A sok hasznos tanács mellett tuti tippekkel is gazdagodhattak a résztvevők. Bartos-Győrfi Judith szerint jelentkezzünk minél hamarabb a meghirdetett állásra. Tóth-Ráduly Magda tanácsa szerint érdeklődjünk olyan ismerősöknél, akik az áhított szakmában, cégnél dolgoznak, kérjük ki tapasztalataikat, hiszen előfordulhat, hogy elvárásaink nem felelnek meg a valóságnak. Pálfi Szilárd szerint a legnagyobb segítség, ha ismerünk valakit a cégnél, aki odaadhatja önéletrajzunkat a HR-esnek. Vajda Mihály szerint az önéletrajz elején foglaljuk össze a motivációnkat, hogy miért jelentkezünk az állásra.

Az előadás közben a szervezők igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket, így hasznos, kötetlen beszélgetés alakult ki. Kis szünetet követően a résztvevők gyakorlati feladatban próbálhatták ki a korábban elhangzott tanácsokat. A szervezők néhány állásajánlatot osztottak ki, így a résztvevők mindegyike saját érdeklődése szerint, egyénileg végezte a feladatot. Ennek során szakmai tapasztalataikat írták le, igazodva az ajánlatok állásleírásához, így az adott álláshoz releváns tapasztalataikat emelték ki. A kiértékelés során a résztvevők letesztelhették, mennyire működne CV-jük egy valós élethelyzetben.