A BBTE kutatói szerint a racionális gondolkodás enyhíti az érzelmi megrázkódtatást
BBTE-s pszichológusok, Horea-Radu Oltean, valamint Daniel Ovidiu David a szerzői annak a tanulmánynak, mely a racionális gondolkodás és az érzelmi megrázkódtatás közötti kapcsolatot vizsgálta 26 korábbi, a tárgykörben közreadott tanulmány eredményeit felhasználva.
A metavizsgálatnak nevezett eljárás során a szerzők 578, a PubMed, PsycInfo, Scopus, valamint a Web of Science adatbázisaiban szereplő, 1986 és 2016 között születt tanulmány közül válogatták ki azokat, melyek egyezést mutattak az általuk fölépített kritériumrendszerrel. Az említett 26 tanulmány összesen 5247 átlagosan 29,72 éves életkorú tesztalany közreműködésével készült, ami igencsak megbízhatóvá teszi a mostani eredményeket.
A racionális gondolkodás kifejezés a közbeszédben rendszerint a racionalitás vezérelte cselekvésekre, döntésekre és viselkedéstípusokra vonatkozik. A pszichológia területén azonban ettől eltérő, teoretikus értelme is van: egy általánosabb – azaz nem pusztán valamilyen döntésünket közvetlenül megelőző – gondolkodástípust is jelöl. Az ilyeténképpen fölfogott racionalitás emberek hétköznapjaiban betöltött szerepével az amerikai pszichológus, Albert Ellis által kidolgozott racionális érzelmi viselkedésterápia foglalkozik átfogó módon. E terápiás módszer abban segíti a pácienseket, hogy egészséges érzelmeket éljenek meg negatív élethelyzetekben is, illetve olyan viselkedésmódok elsajátításában támogatja őket, melyek megkönnyítik az ezekhez való alkalmazkodást.
A kezelés kiindulópontjául az az elképzelés szolgál, miszerint a kóros – levertségben, szorongásban vagy depresszióban megnyilvánuló emberi szenvedés – forrása személyes céljaink, illetve vágyaink irracionalitásában keresendő. A racionális érzelmi viselkedésterápia az aggasztó intenzitású érzelmi megrázkódtatás irracionális gyökereit próbálja ésszerű alapokra cserélni.
A terápia négy átfogó javaslatot tesz a negatív élethelyzettel szembesülő ember számára.
1. Vágyainkat és céljainkat érdemes előnyösen, rugalmasan, vagyis nem abszolutizáló és nem dogmatikus módon megfogalmaznunk, szem előtt tartva azt, hogy teljesülésük akadályokba ütközhet, és a valóság nem föltétlenül idomul hozzánk.
2. Fontos, hogy a negatív élethelyzetre ne katasztrófaként gondoljunk, hanem inkább a kellemetlenség vagy a nehézség fogalmakkal próbáljuk azt megragadni.
3. Érdemes növelnünk a frusztrációval szemben tanúsított toleranciaszintünket, ami a sikertelenség vagy kudarc jobb elviselhetőségét, illetve a továbblépést teszi lehetővé.
4. Végül pedig kiemelt jelentőségű lehet a mások, illetve saját személyiségünk feltétel nélküli elfogadása, hogy az általunk vagy mások által tanúsított hibás viselkedésformát, és ne a teljes személyt ítéljük meg.
A metavizsgálat eredményei a racionális érzelmi viselkedésterápia módszereit igazolják, kimutatva, hogy minél magasabb szinten áll a racionális gondolkodás, annál enyhébb az érzelmi megrázkódtatás. A racionális gondolkodás föntebb felsorolt négy kritériuma közül a negyedik, vagyis a saját, illetve mások személyiségének feltétlen elfogadása, embervoltunk tökéletlenségének tudatosítása mutatja a legszorosabb összefüggést a negatív élethelyzet kiváltotta érzelmi megrázkódtatás mértékével.
- 34954 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34956 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34956 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34958 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34959 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34959 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni