A gyors felmelegedésnek köszönhetően a természet is feléledt, ezért fontos pár szót ejteni arról, hogy mi is a teendő, ha áldozatul esünk fullánkos barátainknak. Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos tanácsait olvashatják.

Gyakori panasz az allergológusi szakrendelésen, hogy szúnyog vagy bolhacsípés helyén erősen feldagad a bőr, viszkető lokális reakció keletkezik, a páciens „allergiás a szúnyogcsípésre”. Ez nem valódi allergia, hanem egyéni érzékenység: így reagál a bőrünk a rovar által bejutatott toxinokra. A kullancs csípése fertőző betegséget közvetíthet, nem okoz allergiás reakciót.

Hazánkban a méh és darázs csípése kellemetlen következményeket okozhat, viszont sajnos sok ember helytelenül csípés allergiásként határozza meg magát. Ezen két rovar csípése valóban kellemetlen, viszont az esetek nagy többségében csupán helyi tünetekről beszélhetünk. 

Helyi/lokális reakció: csípés helyén bőrpírrel, viszketéssel járó duzzanat, ami 8-10 cm átmérőjű is lehet. Természetes folyamat, pár nap alatt enyhül.

Kiterjedt lokális reakció: 10 cm-nél nagyobb reakció, normálisnak számít. A bőrbe jutott toxinok miatt fájdalmas, piros, égő viszkető érzéssel társulhat. Helyi borogatással, hűsítő vagy antiallergiás kenőcsökkel kezelhetjük vagy akár szájon át adható antiallergiás szerrel. Ez a tünet akár több napig is fennmaradhat.

Figyelem, a kiterjedt reakció NEM jelent rovarcsípés-allergiát és nem vetít elő súlyos következményeket egy következő csípés esetén. Egyetlen életveszélyes állapot ebben az esetben, ha a csípés a szájüregben vagy torokban történik, mert az bedagadhat.

Súlyos, életet veszélyeztető reakció. Valódi allergiát gyaníthatunk, ha a csípést követően a következő tünetek bármelyike jelenik meg: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj, eszméletvesztés, vérnyomás hirtelen leesése, a csípés helyétől eltérő helyen jelentkező kiütés, bőrpír, dagadás, hányás, hasmenés.

Ilyen esetben a legeelső teendő a mentők értesítése. A kiérkezésükig a rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel segíthetünk.

Hogyan diagnosztizálható a rovarméreg-allergia?

A rovarméreg-allergia megfelelő gyanú esetén, indokolt esetben, ha egy korábbi csípés során életet veszélyeztető reakció alakult ki allergológusi konzultációt követő vérvizsgálattal bizonyítható vagy kizárható.  A pozitív véreredmény és az előzmények együttesen szükségesek a diagnózishoz. El kell különíteni a darázs- és a méhcsípés-allergiát, együttes előfordulásuk is lehetséges.

Olyan gyermek vagy felnőtt esetében akit még soha sem csípett meg darázs vagy méh, nem alakulhat ki allergia. Ha beigazolódik az allergia ténye, az allergológus szakorvos adrenalin tartalmú, baj esetén gyorsan bevethető, önbelövő injekciót ír fel (Anapen, Epipen) és elmagyarázza a használatát.

Bizonyítottan allergiás egyének esetében csípést követően adrenalin az első adandó szer, amely életet menthet (kalcium adása teljesen hatástalan). Ezt követi a gyors hatású antiallergiás szerek adása és a kórházi felügyelet.

Bizonyítottan rovarméreg-allergia esetén a méregellenes injekciós immunterápia a megfelelően hatásos kezelési módszer, 3-5 év alatt deszenszibilizáció érhető el.

Külön hangsúlyozandó a megelőzés fontossága: el kell kerülni az esetleges újabb csípést és mindíg hordani magunknál önbelövő injekciót.

Hogyan kerülhetjük el az újabb méh/darázscsípéseket?

• Kerüljük az élénk színű, tarka ruhákat, ne használjunk erős illatú kozmetikumokat, parfümöt, ha a szabadba megyünk!
• Az ételt, italokat és a szemetet fedjük le!
• Cipőben/papucsban járjunk, hogy a talpunkat ne érje csípés!
• Tartózkodjunk a rovarok hessegetésétől, megfogásától!
• Kerüljük és ne piszkáljuk a rovarok fészkét, méhkaptárak környékét!