A várandósság könnyű lefolyása és a megszületett babák testi épségének megőrzése, erősítése fontos részei a harmonikus baba-mama kapcsolat kialakításának. Ebben nyújt kiemelkedően nagy segítséget az, ha az anyukának majd pedig babájának lehetősége adódik arra, hogy egy szakember megnyugtató és hozzáértő iránymutatásával, megfelelő környezetben összpontosítsanak a fejlődésre. Zakariás Éva közel két évtizede foglalkozik kismama- és babatornával, újabban pedig babaúszással Csíkszeredában. Ezekről a módszerekről, valamint a hasznukról kérdeztük őt, és hasznos tippeket is kaptunk tőle azok számára, akik nem tehetik meg, hogy foglalkozásokra járjanak.  

Hogyan viszonyul a szakmájához, amelyet talán sokan irigyelhetnek is?

A babatorna és kismamatorna gyönyörű színfoltja a heteimnek most már majdnem 20 éve. 1999-ben végeztem a tanulmányaimmal és 2000-ben kezdtem el dolgozni. A kismamatorna már ’99-től elindult, a babatorna csak később, úgy négy-öt évre rá. Gyönyörű dolog, amikor végig tudom kísérni a kismamaságot, utána megszületnek a kisbabák, eljönnek hozzám tornára, és újabban nagyon sokan a babaúszásra is beiratkoznak. Sokakkal kapcsolatban vagyok, ez pedig nagyon jó követési lehetőség számomra.

Mit érdemes tudni a babatornáról?

A babatornából viszonylag hamar kinőnek a babák, ez attól függ, hogy kinek milyen hamar indul el az aktív mozgása. A babatorna 10-12 hetes kortól elkezdhető, és egészen az aktív mozgásig végezhető, ami többnyire a kúszás, mászás időszakát jelenti. Ideális esetben külön foglalkozunk az egészen kicsi babákkal, 0-tól 6 hónapos korig, és külön a 6 hónapnál idősebbekkel. Fél éves kor után ugyanis már beindul a fordulás, gurulás, emiatt valamivel nehezebb egy helyben tartani a babákat. Le lehet őket kötni így is, viszont más a mozgásigényük, mint a 3-6 hónapos babáknak. Időhiány miatt nincs lehetőségem ennyire különválasztani őket, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon jól megférnek egymás mellett három hónaposoktól hét-nyolc hónaposokig.

Mit jelent az aktív mozgás?

Az aktív mozgás alatt a helyváltoztatást értjük. Léteznek meghatározott mérföldkövek, mint a fordulás, kúszás, mászás, de minden baba egyéni ritmusban fejlődik, és az 1-2 hónapos eltérések mind beletartoznak az ideális mozgásfejlődésbe.

Koraszülöttek fejlesztése esetében mire kell figyelni, és mi történik azzal a kisbabával, akinek gondjai vannak?

Külön kell választani a csoportos foglalkozásokat és az egyéni fejlesztéseket. A korababák alapvetően rizikócsoportba tartoznak, véleményem szerint számukra kötelező volna a rendszeres mozgás- és szenzomotoros fejlesztés.  Az, hogy egy korababának szüksége van-e egyéni fejlesztésre, azt szakember – gyermekneurológus, gyermekortopéd, családorvos vagy gyógytornász – dönti el. Az egyéni órákra többnyire szakorvosi-, illetve családorvosi ajánlásra érkeznek a babák, de napról napra nő azon anyukák száma, akik saját indíttatásból jönnek el konzultációra, fejlesztésre.

A koraszülötteknek milyen korban kellene elkezdeniük a terápiát?

A születéstől számított 12. hét után ők is jöhetnek, mert minél korábban elkezdődik a célzott fejlesztés, annál hamarabb behozzák a lemaradást. Az anyukák megtanulják, hogyan kell felemelni a babát, forgatni, ölbe venni, hordozni, tehát nagyon sok olyan információhoz hozzájutnak, ami segíti a mindennapjaikat.

Ha nem orvosi javaslatra érkezik a foglalkozásra a baba, akkor külön figyelmet szentel nekik?

Abban az esetben, ha az optimálistól való eltérést észlelek, azt szoktam mondani az anyukának, hogy a babának valamivel több fejlesztésre van szüksége, esetleg javaslom az egyéni konzultációt. Azt tanácsolom, hogy néhány gyakorlatot még otthon végezzenek el, illetve megpróbálom felvetni, hogy egyéni foglalkozásra járjanak. De az is gyakori újabban, hogy az anyukák kérnek meg óra végén, hogy nézzem meg külön is a kicsiket.

Milyen jelekre figyel, amikor azt vizsgálja, hogy szüksége van-e a babának további fejlesztésre?

Főként arra figyelek, hogyha egy kicsit feszesebb az izomzata, vagy nem tartja jól a fejét. Vannak olyan jelek, amelyeket már otthon észre lehet venni. Többnyire azzal fordulnak hozzám, hogy feszes a baba izomzata, vagy épp ellenkezőleg, puha az izomzata és nem tartja a fejét hason fekvésben. Ha nehezen szopik, ha túl aluszékony – ezek mind olyan tényezők, amelyekre az anyukáknak figyelniük kell.

Egyéniben nagyon sok csípőproblémás baba kerül hozzám, de ők bejárnak a csoportba is. Feszesebb csípőízülettel vagy csípőficammal egyéni és csoportos foglalkozásra is járnak. Nagyon gyakran találkozom mostanában aszimmetrikus tartású babákkal, akik a fejüket nem tartják középen, a gerincük sem szimmetrikus, többnyire eltérés van a csípőjükben is és ehhez valamilyen fokú lábfejdeformitás is társulhat.  Van, amikor a koponyájuk is egy picit másabb, mert mindig egy irányba fordítják a fejüket, de ez idővel kiegyenlítődik. Ez tulajdonképpen egy tünetegyüttes, amiből többnyire kettő-három jelentkezik vagy még több is. De egyéni terápiával nagyon szépen korrigálható, és a mozgásfejlődési lemaradást is behozzák.

Vannak olyan babák is, akiket már születéskor eleve szakemberhez irányítanak, például az ikreket. Ők nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel többnyire korábban születnek és a legtöbb esetben eltérés van a két baba között. Az egyik rendszerint ügyesebb, erősebb, mozgékonyabb, míg a másikat fel kell zárkóztatni.

Mekkora csoportokban és hogyan zajlanak a foglalkozások?

Egyre nagyobbak, de a nyolc-tíz fő az átlag, viszont nem rég volt egy kerti foglalkozás keretében 25 fős csoportom is. Nagy élmény volt számunkra. Alapvetően bentiek a foglalkozások, ritka a kinti, mert az időjárásfüggő. A foglalkozásoknak van egy mondókás, bemelegítő, átmozgató része, azután a közös, baba-mama-feladatok következnek, majd nagylabdás feladatokkal és levezető hintáztatással zárjuk az órát. Úgy állítom össze a foglalkozásokat, hogy azt kibírja egy három hónapos baba is, de elég érdekes legyen egy hat hónaposnak is. Jókat alszanak utána. Sokan már az óra végén elalszanak, főleg a legkisebbek. Egyértelműen érezhető a torna pozitív hatása mind a mindennapjaikban, az alvás-ébrenlét ritmusukban, mind az immunrendszerük erősödésében. Sokkal több ingert kapnak így, ami mind hozzájárul az optimális mozgás- és egyensúlyfejlődéshez. Továbbá erősödik az anya-baba-kapcsolat is.

Mit javasol azoknak az anyukáknak, akik elzárt településen élnek és nem tehetik meg azt, hogy babatornára járjanak?

A legjobb az, ha minél több inger éri babát: hordozzuk, hintáztassuk, akár egy lepedőben, pokrócban. Fektessük labdára. A korai időszakban a saját testrészeivel való ismerkedés kapcsán bevezethetjük és akár napi rutinná is tehetjük a babamasszázst. Sokat mondókázzunk a babánkkal, igyekezzünk ingergazdag környezetet biztosítani, de ne terheljük túl a babákat. Az egyensúlyukat is lehet házilag fejleszteni. Nagyon szeretik a fölfele dobálásokat, különböző irányváltásokat, vagy csak egyszerűen mozogjunk együtt a babánkkal, lovagoltassuk, tegyük az ölünkbe. Mindenhol akad egy labda, amire rá lehet fektetni. Fürdőkádban úsztassuk, nagy vízben fürdessük. Ezek mind olyan dolgok, amelyek fejlesztik őt.

Ha már a fürdőkádnál tartunk, beszéljünk egy kicsit a babaúszásról is. Mit érdemes erről a módszerről tudni?

Kezdő és haladó foglalkozások vannak. Előbbiek 12 hetes kortól indulnak. Többnyire azt tapasztaltam, hogy a babaúszást nagyon szeretik mind a babák, mind a szülők, egyre több apuka jön el babaúszásra. Van, hogy az egész család érkezik, de gyakori az is, hogy csak az apa jön el. Nagyon ügyesek, tényleg bámulatos, hogy milyen gyönyörűen foglalkoznak a babákkal. A babaúszás otthoni előkészületeket igényel, ha ezen túl vagyunk, akkor lehet jönni a nagy vízbe. Hozzá kell őket szoktatni a medencéhez és a hűvösebb vízhez. Nyilván csak tökéletes egészségi állapotban lévő babákat szabad hozni az uszodába. A lázas babák nem jöhetnek, a nagyon érzékeny bőrűekre is vigyázni kell. Szoktuk javasolni, hogy kenjék be a bőrüket a medencébe érkezés előtt és az úszás után is. Az ekcéma is problémát szokott jelenteni, esetükben a klórozott víz nem javasolt. Egyébként megfelelő tisztaságú vízben fürdünk, nem volt semmilyen probléma a medencevíz miatt.

Mennyire kell felkészülniük fizikailag a babáknak az úszásra?

A kezdőcsoportban azokat a babákat fogadjuk, akik még nem tudnak járni. De nyilván ez is kortól függ, nem biztos, hogy ezt be lehetne határolni az aktív mozgással. Egyéves kor környékén átkerülnek a haladó csoportba, ahol más feladatokat kapnak. Alapvetően a foglalkozás célja a vízhez szoktatás, a vízbiztonság, a vizes közeg megismerése és szeretete. Az a baba, aki otthon szereti a fürdést, nem biztos, hogy elemében fogja érezni magát a nagy medencében, nemcsak a vízmennyiség miatt, hanem a sok-sok plusz inger miatt is, ami ott éri.

Mi történik a medencében? Hogyan kezdődik el a baba hozzászoktatása a vízhez?

A kezdő lépések még otthon, a kádban történnek, ahol megszokják a vizet, az imitált merülést, vagyis a fejre töltött vizet. Keresünk egy vezényszót, és mindig azzal töltjük a fejére a vizet. Ezzel a vezényszóval kerül bele a nagy medencébe, és körülbelül a negyedik foglalkozáson merülünk először. Az első merüléseket én szoktam végezni, majd megtanítom a szülőket is. Minden foglalkozáskor maximum két-háromszor merülünk. Nem is az a cél, hogy mindenképp merüljön a baba. Később, úgy egy-másfél éves korukban eljön ugyanis az a periódus, amikor már nem szívesen merülnek vezényszóra, áttérünk a csúszdára. Becsúszdáznak a vízbe, egyedül feljönnek a víz felszínére, és úsznak tovább. Nyilván ott van végig a szülő, aki kiemeli, hogyha kell, de önállóan feljönnek a felszínre.

Mennyi idős korig tartanak az úszásfoglalkozások?

Az én foglalkozásaim hároméves korig tartanak, három-ötéves kor között már az úszóoktató foglalkozik velük, de kimondottan úszásoktatásról csak ötéves kor környékén kezdünk el beszélni.

Miért hasznos a babaúszás?

Talán a legfontosabb az, hogy megerősödik az immunrendszerük. Azok körében, akik télvíz idején is úsznak, lényegesen kevesebb a meghűléses megbetegedések száma, erősebb a szervezetük. Ugyanakkor az idegrendszert és a keringési rendszert, az egyensúlyérzéküket is fejleszti. És az sem mellékes, hogy otthonosan mozognak a vízben. Hatalmas különbség van a gyermekek között. Egy olyan két-hároméves, aki csak a szülők ölében próbálta ki a vizet vagy a medencét, teljesen másképp viszonyul a vízhez. A babaúszásra járók alapvetően önállóbbak. Volt olyan nyolc hónapos babám, aki egyedül, karúszóval a tengerben úszott. Nagy büszkeségem Helén, aki háromévesen, eszköz nélkül egyedül siklik a vízen több méteren, nyílván nem összehangolt úszástechnikával, de lábtempóval, fejét előre tolva. És mindezt egyedül.

Vannak olyanok, akik később tényleg jártak úszásra?

Akik rendszeresen úsztak, szerették, és tudták folytatni ezt a foglalkozást, azok igen. De még nem telt el elég idő ennek a pontos megválaszolásához. Nem olyan rég kezdődött el a három-ötéves korcsoport lefedése, de most vannak előremutató kezdeményezések, és akár a három-három és fél éveseket is beveszik.

A babák fejlesztése mellett Ön a kismamákkal is foglalkozik. Mit érdemes tudni a várandós anyukáknak szóló tornáról?

Elkezdése 12 hetes terhesség után javasolt. Azért ilyenkor, mert ekkor válik teljesen biztossá a megtapadás. Tehát azelőtt semmiképp sem javasoljuk a kismamatornát. Célja a kismama szervezetének felkészítése a várandósságra és a szülésre. Tudjuk, hogy a kismamák szervezete felettébb igénybe van véve ezalatt a kilenc hónap alatt, ezért felkészítjük őket a megváltozott körülményekre. A legfontosabb dolog a testtartás beállítása és a korrekció. Ahogy nő a kisbaba, úgy változik meg a kismama medencéjének a dőlésszöge, és emiatt nagyon gyakoriak a deréktáji fájdalmak. A megváltozott hormonális hatások miatt a kötőszövetek, izmok, szalagok is picit meglazulnak. Tornával ezt is tudjuk ellensúlyozni.

Felkészítjük továbbá a keringési rendszert. Különös figyelmet szentelünk a gátizmoknak, ami nagyon fontos szerepet játszik mind a kismamaság, mind a szülés terén, és az azt követő regenerációban is. Megelőzhetőek így az inkontinencia kellemetlen tünetei, amelyek a kismamaság ideje alatt és a szülést követően is előfordulnak. Erre fordítsunk fokozott figyelmet, akár otthon is végezzük a Kegel-gyakorlatokat! Nyilván a tornának is szerves része a gátizomzat erősítése, a vajúdási testhelyzetek, illetve légzőgyakorlatok – ezek kifejezetten a szülésre készítenek fel. Fontos a hasizmokat is megerősítenünk a gerinc stabilitása szempontjából, mert dinamikus stabilizáló funkciója van a hasizmoknak, valamint a tartó funkció mellett a kitoláskor, préseléskor is fontos szerepe lesz. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy minden kismamának szüksége van a gátizomgyakorlatokra, nemcsak azoknak, akik természetesen szülnek, hanem azoknak is, akik császármetszéssel. A hormonális hatásokat és a gátizmokra nehezedő fokozott súlyt mindenképp a gátizomgyakorlatokkal lehet ellensúlyozni.

Említettük, hogy 12 hetes kortól lehet kezdeni, de meddig lehet várandósan tornázni?

Nyilván csak komplikációmentes terhességgel lehet tornázni, amit a nőgyógyásznak igazolnia kell. De akár utolsó percig is lehet tornázni, nagyon sok ilyen kismama van. Azok a kismamák, akik jó erőben vannak, jól mozognak, sokkal hosszabb ideig tudnak talpon maradni, sokkal fittebb és mozgékonyabb hónapokat tölthetnek el. Összegzésképpen, aki mozog, az mindenképp dinamikusabb kismamaságot tudhat magáénak.

Mit tehet az a kismama, akinek nincs lehetősége eljárni a tornára?

Azoknak mindenképp ajánlom a hátizomgyakorlatokat. Ezeket kényelmesen, ülésben vagy akár állásban is lehet végezni. Ha van egy nagy labdánk, akkor azon ülve. Hasizomgyakorlatokat csak átlós irányba végezzünk. Az egyenes felüléseket kerüljük. Alulról indított hasizomgyakorlatokat semmiképp se végezzük, tehát a lábemelgetés sem megengedett. Lehet úszni, nagyokat sétálni, ha az orvos nem tiltja.