A 2859 hazai község közül 2184-be nincs bevezetve a földgáz. 74 városban szintén nincs kiépítve a gázelosztó rendszer.

Románia az Európai Unió azon kevés országának egyike, melyek szinte önellátóak földgázból, azt követően pedig, hogy elkezdődik a Fekete-tengeri lelőhelyek kiaknázása, fontos regionális exportőrré válik majd.

Annak ellenére, hogy az ország jelentős tartalékokkal rendelkezik, a kitermelésnek pedig hagyománya van, a gázelosztó rendszer fejletlen, a lakosság jelentős része pedig, főleg falun, még mindig fával fűt. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év végén a belföldi fogyasztókat kiszolgáló gázhálózat teljes hossza 40 255 km volt.

Nagyon alacsony ütemű a növekedés

A hazai infrastruktúra fejletlenségét tökéletesen érzékelteti a tény, hogy a Romániához képest alig feleakkora Magyarországon, amely fogyasztásának mintegy 80 százalékát importból fedezi, a gázvezetékek hossza megközelíti a 84 ezer kilométert. Nálunk a háztartásoknak csupán harmada van rácsatlakozva a hálózatra, míg az anyaországban a lakások több mint 90 százaléka.

A rendszerváltás óta Magyarországon megduplázódott a vezetékes földgázt használó háztartások száma, nálunk a növekedés jóval alacsonyabb ütemű. 2008 óta a lakossági fogyasztás mennyiségileg 8 százalékkal nőtt, évi 3 milliárd köbméterre, az összfogyasztáson belüli aránya pedig 18 százalékról 26 százalékra emelkedett.

Ez utóbbi növekedés azonban részben a legnagyobb felhasználónak számító vegyipar leépülésének a következménye. 2008-ban a vegyipar fogasztása még 3 milliárd köbméter volt, ami az elmúlt év végére 1,2 milliárd köbméterre csökkent.

A helyzet vidéken a legrosszabb, a lakossági gáz 90,7 százalékát ugyanis városokban használják fel. Az ország 320 városa közül 246-ban van vezetékes gázszolgáltatás, a 2859 község közül azonban csak 675-ben. A 6700 hazai iskola közül 3500-ban még mindig fával vagy szénnel fűtenek, ezek elsöprő többsége faluhelyen működik.

Kolozs megyében a legnagyobb a fogyasztás

A gázelosztó infrastruktúra Erdélyben fejlettebb, mint a Regátban. A legnagyobb, 3285 km-es gázhálózattal Maros megye rendelkezik, ami természetes, mivel a területén jelentős volumenű kitermelés folyik. 1000 km-nél hosszabb gázvezeték 14 megyében van még, ezek fele erdélyi: Kolozs, Temes, Brassó, Szeben, Fehér, Arad és Máramaros.

A legfejletlenebb gázhálózattal rendelkező 12 megye között egyetlen erdélyi van, a hátulról harmadik Kovászna, amelyben a vezetékek teljes hossza 235 km. Utolsó helyen Mehedinți áll, ahol csupán 33,5 km gázvezeték van. A lakossági gázfogyasztás ugyanakkor Háromszéken nagyobb, mint egy sor, fejlettebb infrastruktúrával ellátott megyében.

A kisebbik székely megye 2016-ban 25 277 ezer köbmétert földgázt égetett el, míg a 395 km vezetékkel ellátott Giurgiu csak 20 millió, Szilágy megye pedig, ahol 470 km a csövek összhossza, 24,5 millió köbmétert. Az ország valamennyi megyéje közül Kolozs megyében volt a legnagyobb a lakossági fogyasztás, 195 millió köbméter. Ennél csak a közel 2 millió lakosú Bukarestben nagyobb a fogyasztás, 362 millió köbméter.

A gázelosztó hálózat rendkívül lassan fejlődik, tavaly a vezetékrendszer hossza országos szinten csupán 1,5 százalékkal nőtt.