Ugyanakkora a román gazdaság lemaradása a magyarhoz képest, mint 35 éve


-A A+

2000 óta a román gazdaság folyamatosan közelít a magyarhoz, ám a termelékenység tekintetében még mindig hozzávetőleg 14 százalékos lemaradásban van, ami, nem biztos, hogy a közeljövőben el fog tűnni.

Miközben német életszínvonalról álmodozunk, sok erdélyi már valószínűleg azzal elégedett lenne, ha az életminőségünk megütné a magyarországi nívót. Bár az elmúlt években a hazai gazdaság gyorsabb ütemben fejlődött, mint az anyaországi, a lemaradásunk hozzávetőleg ugyanakkora, mint volt a 70-es évek végén.

A két állam gazdasági teljesítményét 1924-től kezdve lehet párhuzamba állítani, Magyarországról ugyanis ettől az évtől állnak rendelkezésre statisztikai adatok. A trianoni békediktátum után négy évvel a megcsonkított Magyarország gazdasága lényegesen jobban teljesített, mint Nagy-Romániáé: euróra átszámítva odaát 1520 volt az egy főre eső bruttó hazai termék, míg a határ keleti felén csupán 1040.

A két világháború között Románia lemaradása folyamatosan nőtt. 1940-ben, a bécsi döntés évében az anyaországban átszámítva már 2220 euró volt az egy főre eső GDP, 87 százalékkal több, mint nálunk. Ez egyértelműen cáfolja azt a monarchisták által lelkesen hangoztatott állítást, hogy a második világháborút megelőző évtizedekben Románia rohamléptekben fejlődött volna. A legnagyobb lemaradásban 1946-ban voltunk, amikor a hazai egy főre eső GDP kb. harmada volt csak a magyarországinak.

A hetvenes években felgyorsult a felzárkózás

Az 50-es években Románia megkezdte a felzárkózást, ami a 70-es években gyorsult fel, azt követően, hogy elkezdődött az erőltetett iparosítás. A 80-as évek közepére a két ország termelékenysége közti különbség minden idők legalacsonyabb szintjére, 14 százalékra csökkent, nálunk egy lakos átlagban közel 11 ezer euró értéket termelt meg, míg odaát 13 ezer eurónyit.

Az évtized második felében aztán, Ceaușescu katasztrofális gazdaságpolitikája miatt az olló elkezdett ismét kinyílni, a rendszerváltás évében a lemaradásunk már 26 százalékos volt. Az államadósság törlesztésének, aminek ára a gazdaság technológiai fejlesztésének elmaradása volt, meglett a böjtje a 90-es években, amihez természetesen hozzájárult a pszeudokapitalista rablógazdálkodás.

Jelenleg 14 százalékos a hátrány

2000-ben a magyar gazdaság már közel 70 százalékkal teljesített jobban, mint a román, az egy főre eső bruttó hazai termék 14 210 euró volt a szomszédban, nálunk pedig csak 8450 euró. Azóta folyamatosan dolgozzuk le a hátrányunkat, amely tavaly kb. ugyanazon a 14 százalékos szinten volt, mint a 80-as évek közepén (Romániában 19 935 euró volt a GDP/fő, Magyarországon pedig közel 23 ezer euró).

Mivel az elmúlt években idehaza gyorsabban nőtt a gazdaság, mint a határ nyugati felén, logikusnak tűnne, hogy néhány évvel belül utolérjük Magyarországot. Ez azonban távolról sem biztos, a szakemberek többsége ugyanis egészségesebbnek találja a magyarországi gazdasági folyamatokat, mint az idehaza zajlókat.

Romániában a növekedés motorja az elmúlt időszakban a belső fogyasztás volt, Magyarországon ellenben a termelés, a beruházások és az export. Az anyaország sikeresebb nálunk a beruházásokért folytatott versenyben, nagyrészt infrastrukturális előnyének köszönhetően, ami még jó ideig fennáll majd.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X