A rekordösszegű költségvetési hiány és az immár 5 százalékot meghaladó infláció egyaránt elsősorban az állami szektorban végrehajtott látványos bérfejlesztés következményei.

Óriási mértékben, 25 százalékkal nőtt az állam által a közalkalmazottak bérére fordított összeg az év első nyolc hónapjában. Az állami alkalmazottak bérköltségei 56,2 milliárd lejt tettek ki, 11,3 milliárddal többet, mint 2017 azonos időszakában. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a költségvetési kiadások növekedése 8 milliárd lejjel meghaladja azt a többletet, ami a bevételi oldalon jelentkezik, nem csoda tehát, hogy a folyó költségvetési hiány rekordösszegűre, 14,5 milliárd lejre hízott. Arra van esély, hogy a költségvetési deficit ne lépje túl a 3 százalékos hiánycélt, azonban ennek az ára az állami beruházások visszafogása, aminek a gazdaság issza meg a levét.  

A béralap látványos növekedése elsősorban a fizetésemeléseknek tudható be, jóval kisebb mértékben pedig a közalkalmazottak létszámnövekedésének. Június végén 1,22 millióan voltak azon, akiknek az állam a munkaadójuk, a számuk az év eleje óta 10 ezerrel nőtt. Az összlétszámukhoz viszonyítva ez nem tűnik soknak, de mégis az, ha figyelembe vesszük a súlyosbodó munkaerőhiányt, amivel a versenyszféra küszködik.

Negatívan érinti a versenyszférát

„Amikor Gabriela Firea főpolgármester asszony meghirdetett 2000 állást a fővárosi önkormányzat cégeinél, 6000 ember jelentkezett. Minek is dolgoznád agyon magad egy magáncégnél, ha kevesebb munkával vígan megélsz az állami fizetésből?” – teszi fel a költői kérdést Cristian Pârvan, az egyik vállalkozói érdekvédelmi szervezet, a Piarom elnöke. Az állami fizetésemelések miatt a magáncégek is kénytelenek voltak emelni, ám a gazdaság egészét tekintve a bérek csak 14 százalékkal lettek nagyobbak egy év alatt.

A közalkalmazotti bérek rohamos növekedése roppant negatívan érinti a versenyszférát, súlyosbítja a munkaerőhiányt, véli Bodor Melinda, a Máramaros Megyei Magyar Vállalkozók Egyesületének elnöke. „Egy éve folyamatosa megy egy álláshirdetésünk, de senki be nem kopogtat. Arra nulla az esély, hogy egy szakképzett asztalost találjak, ezért munkahelyi képzést biztosítanánk a jelentkezőknek, de senki sem jön. A jelenlegi helyzetben egy cég számára már a pozíciók megtartása is nagy eredmény, fejlődni, terjeszkedni nem tudunk” – nyilatkozta a Maszolnak az üzletasszony.

„A közalkalmazotti fizetések emelkedése automatikusan béremelést generál a magánszektorban is. A termelékenység növekedése nélkül azonban mindez puszta illúzió, mivel a béremelések rövid távon gerjesztik az inflációt, hosszú távon pedig növelik az államháztartási hiányt. A hatástanulmány nélkül végrehajtott béremelésekkel a kormány súlyos torzulásokat okozott a munkaerőpiacon” – állítja Adrian Codîrlașu, a Nemzetközi Minősítéssel Rendelkező Pénzügyi Elemzők Egyesületének (CFA) elnöke. Az, hogy a bérek emelkedése az árak növekedését vonja maga után, egyértelműen kiderül az elmúlt időszak adataiból: 2016-ban negatív volt az infláció, 2017 elején 0 százalék körüli volt az értéke, idén augusztusban azonban 5,1 százalékra kúszott fel.

Nagyok a megyénkénti eltérések

A közalkalmazottaknak a munkavállalók összlétszámán belüli számaránya megyei bontásban hatalmas eltéréseket mutat. Minél gyengébb egy megye gazdasága, annál nagyobb az állami alkalmazottak aránya, ez alól csak a nagy egyetemi központokkal és/vagy kórházakkal rendelkező megyék kivételek. Gorj-ban a legnagyobb az állam szolgálatában állók aránya, 43,1 százalék.

A százalékosan legtöbb közalkalmazottat foglalkoztató 15 megye között egyetlen erdélyi van, a nyolcadik helyen álló Krassó-Szörény, 30,8 százalékkal. A legkevesebb közalkalmazottal rendelkező megyék között ellenben az erdélyiek vannak túlsúlyban, 15 közül 9 a Kárpátok ívén belül helyezkedik el, itt Aradban (16,1 százalék) és Brassóban (17,7 százalék) legalacsonyabb az arányuk.