December 4-ig lehet iktatni a helyi földosztó bizottságnál azokat a kéréseket, amelyek a beltelkek tulajdonjogának tisztázására irányulnak. Ezekben az ügyekben mostantól bizonyítékként elfogadják a tanúk, szomszédok által adott nyilatkozatot is, a területek okirati és valós mérete közötti különbséget pedig topográfiai felméréssel lehet tisztázni. 

A kültelkek, mezőgazdasági területek esetében, a földet használó valós tulajdonos kérheti a használati jog kataszteri nyilvántartásba vételét, majd, amennyiben ezt három év alatt senki nem fellebbezi meg, az illető a terület tulajdonosává válhat. 

A kommunizmus alatt államosítás és a topográfiai felmérések hiánya azt eredményezte, hogy sok esetben bizonyos telkek és udvarok az állam tulajdonát képezik annak ellenére, hogy valaki legálisan házat épített rá. Arra is van példa, hogy különbség van a terület telekkönyvezett és valós mérete között, tévesen szerepel a tulajdonos neve a birtoklevélen, vagy zsebszerződés rögzíti csupán az adás-vételt. 

Ezeknek az eseteknek a megoldására törvénymódosításokra volt szükség, melyeket az RMDSZ dolgozott ki.