Szigorította a hitelezést januártól a Román Nemzeti Bank (BNR). A múlt heti döntés értelmében a lej alapú fogyasztói- és lakáshiteleknél a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a hitelt kérelmező nettó jövedelmének 40 százalékát, euró-alapú hitelnél pedig a nettó jövedelem 20 százalékát. Az Első Ház esetében az eladósodási ráta (nettó jövedelem és törlesztőrészlet aránya) 45 százalékos lehet. Miért volt a szigorításra szükség? – kérdeztük a BNR igazgatótanácsának tagját, Nagy Ágnest.

Mi vezetett a szigorításhoz?

Ha kiszámítjuk, hogy mit is próbált ezzel a Román Központi Bank elérni 2019. január elsejétől, két dolgot kell megállapítanunk. A lakossági hitelezés esetében jelenleg az átlagos eladósodási ráta 45 százalék, tehát a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 45 százalékát teszi ki. 2019-től ez a ráta 40 százalékos lesz, tehát 5 százalékkal kevesebb. Ha a fogyasztói hiteleket nézzük, akkor 10-15 százalékos lesz a csökkenés, ami nem egy drámai visszaesés.

Ami az ingatlanhiteleket illeti, számításaink szerint azok a személyek, akik élnek az Első Ház lehetőségével, jobb helyzetbe kerülnek, hiszen egy egyszerűbb, átláthatóbb rendszerben férhetnek hozzá a kölcsönhöz.  

Hogy mi járult hozzá, hogy ezt a döntés meghozzuk?  A Román Központi Bank 1999-től folyamatosan szabályozta a lakosság hozzáférését a hitelekhez. Az uniós csatlakozás után ezen az európai uniós szabályzatoknak megfelelően könnyítettünk: csak azokat a szabályzatokat vettük figyelembe, amelyek az unióban működtek. A 2008-as válság után létrehozták az unióban az Európai Rendszerkockázati Testületet, ebbe az európai központi bankon kívül beletartoznak a tagállamok központi bankjai is. A testület folyamatosan figyeli a tagállamok pénzügyi stabilitásának alakulását.

Ha az egyik tagállamban hatalmas volumenű lakossági hitelezés érhető tetten, és nagy a kockázata annak, hogy a hitelesek nem fogják telesíteni az adósságteher visszafizetését, akkor a testület lép. Figyelmezteti az adott tagországot, hogy ha nem vigyáznak eléggé a pénzügyi stabilitásukra, ha nem kellő óvatossággal fogják a hitelezést az elkövetkezendő időszakban végrehajtani, akkor instabilitás léphet fel a rendszerben, amelynek hatalmas társadalmi és gazdasági ára lehet.

Ezt szem előtt tartva vizsgáltuk meg a statisztikai adatokat, és jelen pillanatban a következőket tudjuk megállapítani: a fogyasztói hitelek esetében az összhitel volumenének több mint 55 százalékát olyan személyek vették fel, akiknek jövedelme az átlagfizetés alatt volt. Az összhitel volumenének megállapításakor a kereskedelmi bankokon kívül a nem bankjellegű pénzintézetek kölcsöneit is figyelembe vették. A szóban forgó személyeknél a hitelrészlet kitehette a nettó jövedelmük akár 60-70 százalékát is. A BNR az intézkedéssel szeretné meggátolni, hogy az ilyen hitelek volumene tovább nőjön. Mindezt annak érdekében, hogy azok, akik a kicsi pénzüket betették betétként, és a bankok fogyasztási hitelként kitették, biztonságban legyenek. Hogy azok, akik felvették a hitelt, képesek legyenek az elkövetkezendő időben visszafizetni az adósság-kötelezettségüket. Ha nagyméretűvé válik a vissza nem fizetés, komoly kockázatot jelent a pénzügyi stabilitás megtartására.

A statisztikai adatok szerint a jelzáloghitelek esetében az eladósodási ráta jelenleg 47 százalék, ez lesz az Első Ház esetében 45 százalék. A BNR intézkedésével tehát könnyebbé, átláthatóbbá és kiszámíthatóvá válik, hogy ki mennyi hitelt vehet fel fogyasztói-, illetve jelzálogkölcsönként.

Amennyiben kisebb lesz az eladósodási ráta, ez nem jelenti azt, hogy kevesebb lesz a felvehető kölcsön például a fogyasztói hitelek esetében?

Azzal, hogy összességében 10-15 százalékkal lehet átlagban kevesebb egy fogyasztói hitel, nem a lakosságnak a kölcsönhöz való hozzáférését akarjuk korlátozni, hanem biztonságossá és óvatossá akarjuk tenni a folyamatot. Egy 3000 lejes nettó jövedelemnél számításaink szerint körülbelül 200 lejjel csökken a havi törlesztési részlet a fogyasztói hitel esetében. Ha eddig az átlag olyan 1400 lej volt, akkor január elseje után ez 1200 lej körül fog alakulni.

A BNR intézkedése csak a 2019. január elseje után megkötött hitelszerződésekre vonatkozik. Éppen ezért óva intek mindenkit attól, hogy most gyorsan felvegyen például egy fogyasztói hitelt, hiszen ezzel önmagának fog az elkövetkezendő időszakra komoly problémákat okozni. Ha ne adj' Isten nem várt események miatt csökken a családban a jövedelem, vagy megnő az euró lejjel szembeni árfolyama, nagyon fájó lehet az elhamarkodott döntés.

Az euróban felvett hiteleknél miért állapította meg a jegybank az eladósodási rátát 20 százalékban? Látszanak egy esetleges lejgyengülés jelei?

Nem, nem erről van szó. Hanem arról, hogy azok a lakosok, akik valutában vesznek fel hitelt, nagy részük ingatlant vásárol a kölcsönből. Az ilyen ingatlankölcsönök húsz, harminc éves lefutásúak. Tehát ilyen hosszú időre előrevetítve nem lehet megjósolni, hogyan fog alakulni a világpiacon a meghatározó valuták árfolyama.

Befolyásolhatja a fogyasztáson alapuló gazdasági növekedést a lakossági hitelek korlátozása?

Mivel a hitel nem a bruttó nemzeti össztermék (GDP) közvetlen növekedési tényezője, az elvégzett számításaink szerint egyáltalán nincs jelentős hatása a szigorításnak a gazdasági növekedésre. Tehát nem fogja negatívan befolyásolni a gazdasági növekedést az, hogy csökken a fogyasztói hitelek volumene. A csökkenés azoknál a jövedelmi kategóriánál lesz jelentős, amelyek a legkitettebbek a vissza nem fizetési kockázatoknak. 

Csak a tisztázás végett: mi történik akkor, ha például valaki január ötödikén felvesz egy fogyasztói hitelt, majd azzal találja szembe magát, hogy a kamatok emelkedése miatt a törlesztőrészlet már meghaladta jövedelmének 40 százalékát?

Kérni szeretnék mindenkit arra, hogy főleg fogyasztói hiteleknél fix kamatú kölcsönt vegyenek fel. Mert ha fix kamatozású hitelt veszek fel, akkor az említett kockázatnak a teljesülése nagyon kicsi, akár azt is mondhatnám, hogy nulla. Minden kereskedelmi banknál meg kell érdeklődni az ajánlatokat, tárgyalni kell, mert csak a dialógus lesz az, ami egy jó eredményhez, előnyös szerződéshez fog vezetni. Ehhez, elismerem, a bankoknak is nagyon, de nagyon sokat kell változniuk. De ha hitelezni akarnak, és ha az igénylőknek a viselkedése velük szemben ez lesz, akkor kénytelenek lesznek idomulni az elváráshoz, hogy igenis folyamatosan tárgyalni kell a hitelfelvevőkkel.

Szeptemberben 5 százalékos volt az éves infláció. Amennyiben a bankközi hitelkamatláb és az infláció kéz a kézben járnak, további robor-növekedésre kell számítani?

Átmeneti inflációs időszak a jelenlegi. Az inflációs kiemelkedést az egy évvel ezelőtt meghozott adminisztratív árnövekedés okozta. 2017 októberében megemelték a gáz és a villamos energia árát. Számításaink szerint most novemberben már alacsonyabb lesz az infláció. Azt mondanám, hogy 3,7,-4,2 közötti. Tehát csökkeni fog, ez év végére 3,5 és 4 százalék körüli értéket mutatnak az elvégzett számításaink. 2019 végére tehát eléri a 2,5 plusz/mínusz 1 százalékos célsáv felső határát. 

Mindez természetesen akkor tartható, ha nem lesznek olyan külső hatások, amelyek eltérítik az előrevetített értékeket. Külső hatás lehet a kőolaj árának világpiaci alakulása, vagy adminisztratív árak növelése. Ha ez utóbbiakra az elkövetkezendő időszakban nem számíthatunk, akkor az infláció csökkenő tendenciát fog mutatni, így értelemszerűen a robor tendenciája is csökkenő lesz.